Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 133 Tudjátok meg Ruszinszkó magyar gazdái, nincstelen magyar földművesei, föld­­nélküli földmunkásai, hogy 1923. december 14-én Ungváron a földbirtok tanács ülésén a cselt agrár párt, a köztársasági földműves (Kaminszki-) párt, a Csánki-félc magyar köztársasági párt, a szocialista párt kiküldöttei arra szavaztak, hogy a Tisza menti földeket Bátyútól Máramarosig idegeneknek, ide hozott cseheknek, csehszlo­vákoknak adják és a földet művelő magyar nép ne kapjon semmit, mert így akarja ezt Hodža miniszter és az egész csehszlovák kormány! Csak Egry Ferenc a magyar kisgazda pártnak vezére és a kommunista párt tiltakozott c terv ellen, s követelte azt, hogy a magyar ősök vérével megszerzett, a magyar ősök verejtékével megdolgozott földet csak a ruszitiszkói őslakosok kaphassák. És mi történt a földbirtok tanács ja­nuár 30-i ülésén? Л magyar kisgazda párt vezetője, Egry Ferenc azt indítványozta, mondja ki a toldtanács, hogy Ruszinszkóban nincs szükség arra, hogy idegenből idehozottaknak adják a ruszinszkói földet, mert itt annyi földtolón magyar, őslakó, hadirokkant, szegény földmunkás, gazdasági napszámos, béres, feles és harmados kisgazda van, hogy még ezeket sem lehet kielégíteni a felosztásra kerülő földbirtok­okból. Ruszinszkó földje elsősorban a ruszinszkóiaké, s nincs szükség arra, s nem is szabad megengedni azt, hogy Csehországból hozzanak ide telepeseket, légionáriu­sokat, mert nincs felesleges told, amit ezeknek kioszthatnának! És mit gondoltok, ruszinszkói magyarok, elfogadták Egry Ferencnek ezen becsületes indítványát? Nem! Kaminszki, a cseh agrárpárt és a Csánki-félc magyar köztársasági párt vezé­re, ki a legutóbbi időben igen sokat járt a ruszinszkói magyar falvakban is, azután Békcfi, a Hodža miniszter csatlósa, a szocialista párt és a többi kormánypártok úgy szavaztak, hogy őseink földjére hozhatók legyenek Csehországból telepesek, hogy a Csehországból idejött légionáriusok is kapjanak - még pedig bizonyára majd el­sősorban -a mi földünkből! Látjátok tehát, hogy mennyire és milyen jó barátaitok nektek, nekünk mindnyá­junknak, ruszinszkói magyaroknak, a ruszinszkói magyar falvak népének azok, kik a falvakban a kormánypártok mellett agitálnak s korteskednek! Láthatjátok, hogy a kormány és a kormánypártok milyenképpen akarják a ruszinszkói magyar nép javát! Nem a magyar nép javát akarják ezek, mert ők csak a kormánynak a magyar nép letörésére irányuló céljait szolgálják és meg akarják érdemelni a kormánytól ka­pott nagy fizetésüket. Л kormánypártok agitátorai és kortesei csak maszlagotok, konkolyhintők és népbolondítók, kik a soha nem teljesülő ígéretek maszlagjával akarják megbolondítani Ruszinszkó magyar népét, hogy önmagunk sírját ássuk, konkolyt hintenek közöttünk, hogy megrontsák a magyarságot és a testvérimre iisz­­két dobálják közénk. Ruszinszkói magyarok! Ellenségeink összefogtak, fogjunk össze mi is! Ismeritek az egy szál vesszőről és a nyaláb vesszőről szóló példázatot. Az egy szál vesszőt könnyen eltörik, a nya­lábot még erőfeszítéssel sem lehet clroppantani, hajlítani is nehéz. Legyünk mi ru­szinszkói magyarok is egy nagy vcsszönyaláb a képviselőválasztások alkalmával. Fogjunk kezet, legyünk egységesek, mert csak igy szerezhetjük meg jogainkat, csak így maradhatunk meg őseink földjén, csak így lesznek utódaink is magyarok! A ruszinszkói magyarságot magukban foglalt magyar pártok: a kisgazda, a kc­­rcsztényszocialista és a jogpárt a választások tartamára egyesültek és egy zászló alatt mennek a választásokra a Ruszinszkó Őslakossága Autonóm Pártja zászlója alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents