Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
A keresztényszocialista Párt politikájának fordulópontjai
Dokumentumok az OKP történetéhez 29 A magyar kisebbség érdekeinek védelme hangsúlyosabban az első nemzetgyűlési választások alatt jelenik meg. Ekkor történik az első kísérlet a csehszlovákiai magyar politizálás egységesítésére a keresztényszocialista párt égisze alatt. Л parlamenti választások után, amelyben biztosítja helyét a parlamentbe, történik meg a párt szervezeti kiépítése. A párthoz számos keresztényszocialista ágazatai szakszervezet és gazdasági érdekvédelmi egyesület kapcsolódott. 1920 őszén jelentős változások történnek a párt politizálásában, mikor megalakult a párt szlovák osztálya és az új programjába felvette Szlovákia autonómiájának követelését. A felvidéki magyar pártok szervezésében és fenntartásában jelentős szerepe volt a magyarországi anyagi támogatásnak. A magyar kormány a kercsztényszocialista pártot és a kisgazdapártot, majd a később belőle alakult Magyar Nemzeti Pártot ismerte el a Csehszlovákiában élő magyarság hivatalos politikai képviselőinek. A hatalomváltást követő kezdeti zavaros hónapok után az anyaországi támogatás rendszeressé vált és ennek jelentős részét a politikai pártok kapták, az oktatásra és a kultúrára fordított öszszeg jóval kisebb volt. A magyar kormány a támogatás fejében gyakran beleszólt a pártok belső ügyeibe és a saját hosszú távú céljaira igyekezett felhasználni a magyar pártokat. A keresztényszocialista pártnak tehát ebben a keretben, ebben a kettős erőtérben kellett megtalálnia a saját helyét és arculatát. A csehszlovák belpolitika, a csehszlovák kormány magyar kisebbséggel szembeni elnemzettelenítő politikája és a magyarországi politikai helyzet egyaránt befolyásolta tevékenységét. A magyar kormány részéről megnyilvánuló nyomás elsősorban két irányban jelentkezett. Szorgalmazta az egység megteremtését a magyar pártok között, és politikájukat a magyarság védelmére, a kétségtelenül létező kisebbségi sérelmek kimondására igyekeztek korlátozni. Ennek a magyarországi politikának a letéteményeseit a Csehszlovákiában maradt korábbi vezető osztály politikusaiban látta, akik a trianoni békeszerződés után kísérletet tettek egy a kisebbségek nemzetközi szerződésekben biztosított jogainak felügyeltét ellátó közjogi összefogó szervezet, a Magyar Népszövetség létrehozására.“ Nagyobb részük ennek betiltása után sem kapcsolódott be a politikai pártok munkájába. A magyar kormánykörök ennek ellenére a volt főispánokat. Bittó Dénest, Kürthy Istvánt és a hozzájuk hasonlókat tekintette az itteni magyar politika vezetőinek és többször tett kísérletet befolyásuk növelésére a magyar pártokon belül. A keresztényszocialista pártba tömörült új politikai elit, amely az önszerveződést és a magyarság gazdasági problémáinak kezelését éppen olyan fontosnak tartotta, mint a kisebbségi sérelmek kimondását, az első években vezető szerephez jutott. A régi politikai garnitúra, amely a védekező harcra helyezte hangsúlyt, kissé a háttérbe szorult. Közöttük az összeütközésre a párton belül 1925-ben került sor. Ebből, nem kis magyarorszá- 8 8 L. a 19., 22. és a 23. sz. dokumentumokat.
