Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
A keresztényszocialista Párt politikájának fordulópontjai
30 Angyal Béla gi segítséggel, az utóbbi került ki győztesen. Az új elnök Szüllő Géza, aki már 1901-ben a magyar parlamentben ült, személyesítette meg ezt a forradalmak előtti politikai vonalat. Az alulmaradt korábbi elnök, Lelley Jenő, a keresztényszocialista szakszervezetek segítségével, kénytelen volt új pártot alakítani, amellyel együtt elbukott a második a nemzetgyűlési választásokon. A magyar pártok berkeiben a Lelley csoport bukásával nem teremtődött meg a béke, mert ekkor a másik jelentős párt, a Magyar Nemzeti Párt, Szcnt-Ivány József vezetésével, próbált a csehszlovák kormánypártokhoz közeledni és a magyarság számára „reálpolitikájával” kulturális és gazdasági engedményeket kicsikarni. Ez azon a felismerésen alapult, hogy Csehszlovákia nem hullik szét hónapok alatt, mint azt a kezdeti időkben várták, sőt gazdaságilag is stabilizálódott az ország. Az 1925 és 1927 közötti időszakra a két párt különböző stratégiai elképzelése közötti összeütközés nyomta rá a bélyegét. Szent-Ivány József az aktivizmus felé vitte a nemzeti párt politikáját, míg Szüllő a kemény ellenzékiség politikáját követte. Az ő elnöksége alatt a kcresztényszocialista párt programjában a gazdasági, szociális követelések háttérbe szorultak. Szerinte Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdést nem lehet megoldani és az itteni magyarság gazdasági megerősödése csak ellohasztja a magyarság ellenállását az új állammal szemben. Szüllő szerint a párt fő feladata megőrizni a magyarságot, amíg a külső segítség megérkezik, létrejön a magyarság számára egy kedvezőbb külpolitikai helyzet. Szent-Ivány József elsősorban a csehszlovák politika magyarsággal szembeni érzéketlensége miatt nem tudott elérni jelentősebb eredményeket, ezért 6 is ellenzékbe vonult 1927 nyarán. Részben magyarországi nyomásra 1929-ben létrejön a választási koalíció a két párt között. A két párt együttműködését hosszú ideig gátolta a keresztényszocialista párt papi szárnya, amelynek jelentős befolyása volt annak irányvonalára. Ez a csoport idegenkedett a liberális eszméket és zsidókat is magába olvasztó Magyar Nemzeti Párttal való együttműködéstől. A magyarországi kormányváltás, Bethlen István 1931 -ben történt lemondása után, a csehszlovákiai bizalmasának, Sztillőnek is mennie kellett. Szüllő Géza lemondását végül az anyagi támogatás fokozatos megvonásával kényszerítette ki az új magyar kormány. Az új pártelnök Esterházy János személyében a magyar arisztokrácia képviselője vette át a párt irányítását. A keresztényszocialista párt egyik legfontosabb politikai törekvése a kezdetektől a Szlovák Néppárttal való intézményes együttműködés megteremtése volt az általa hirdetett őslakos együttműködés jegyében. A magyar kormánykörök is ezt szorgalmazták húsz éven keresztül, mivel felismerték. hogy a Csehszlovák államot a magyar kisebbség problémájával, elégedetlenségével nem lehet megingatni. Ennél sokkal súlyosabb probléma a két szláv nép a szlovák és a cseh közötti ellentét. A szlovák nép önálló-
