Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Dokumentumok

Dokumentumok az OKP történetéhez 269

oly jogokkal kívántak felruházni, amelyek az országos keresztényszocialista párt szervezeti szabályiba ütköznek.

Továbbá megállapítani kívánja az előadó, hogy a közös bizottságban pártunk részéről helyet foglaló, a közös bizottság elnöksége által a párt megkerülésével leszavaztatott tagokat megtévesztették, mert azok abban a hitben szavaztak le, hogy ez az intézőbizottság az országos keresztényszocialista párt országos elnökségének előzetes tudtával és beleegyezésével állítatott össze.

Dr. Lelley kijelentette, hogy az intéző bizottság megalapítása oly nagyfontosságú kérdés, amelyben az országos pártvezetőség előzetes megkérdezése és állásfoglalása nélkül intézkedni, az országos keresztényszocialista párt elleni illojalitással egyenlő.

Lelley után Mérey Lajos volt magyarországi képviselőházi alelnök, az országos keresztényszocialista párt elnöki tanácsának tagja kért szót. Mérey döntő fontosságúnak tartja a 15-ős bizottság kérdésében a pártvezetőség állásfoglalását, mert ez az a pont, amelyből az országos keresztényszocialista pártot sarkaiból ki akarják vetni azok az elemek, akiknek irányzata sem nem keresztény, sem nem szociális. Könnyűnek tartja az előadó jelentése és az országos elnöki kijelentés után az országos pártvezetöség állásfoglalását. Kijelent, hogy a párt szervezeti szabályaival és programjával ellentétes felfogást egy párttagnak sincs joga s a párt bástyáin, annak önállóságán nem szabad rést ütni. A párt kifejezett megbízása nélkül egyeseknek nincs joguk más pártokkal megállapodásokat kötni, mert ez a szervezeti szabályoknak az országos pártvezetőség hatáskörét körülíró rész 9,§-a szerint kifejezetten az országos pártvezetőség jogköre. Ugyanezen rész 4.§-a a következőket mondja: Az országos pártvezetőség szablya meg a párt politikai irányvonalait. Ebben az irányban utasításokat ad a pártszervezeteknek és tanáccsal szolgál a parlamenti képviselőknek és szenátoroknak. „Tiszta és világos tehát, hogy pártunknak a 15-ös bizottság megalkotásában résztvevő egyes képviselői hatásköröket túllépték, s így tévesen és hibásan jártak cl. Nem fogadja el azt a nézetet, hogy a keresztényszocialista párt országos vezetőségének megkérdezése nélkül gyakorolhatja annak jogait s hatalmát a losonci 15-bizottság, amely összeállításában a pártok arányainak nem felel meg. Ebben az irányban többféle, az ESŐ által leadott nyilatkozat jelent meg a lapokban, különösen a Prágai Magyar Hírlapban, amelyek alátámasztani kívánja ennek a bizottságnak a létesítését. Megállapítja, hogy az ebben az irányban megjelent nyilatkozatok között eltérések vannak. Azok nem egyeznek meg egymással. Körmendy-Ekes nyilatkozatával kapcsolatban, mely azt állítja, hogy a párt szuverenitását a 15-ös bizottság nem érinti, kijelenti, hogy a szervezeti szabályok 9.-§-a kizárja Körmcndy állítását. Végül kijelenti, hogy míg Körmendy-Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő jóhiszemüleg azt állítja, miszerint a szabadkőművesség egyáltalán nem gyakorol befolyást az ellenzék politikájára, amely