Angyal Béla: Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936 - Fontes Historiae Hungarorum 1. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Bevezető
24 Angyal Béla korabeli iratanyaga volt a kutatás és válogatás tárgya. Fontos forrása volt munkámnak Szüllő Gézának a párt egykori elnökének az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött hagyatéka.5 6 Az így összegyűlt több ezer oldalnyi fénymásolt anyagból tematikusán, a keresztényszocialista pártra vonatkozó dokumentumokat válogattam és állítottam össze a kötetben. A válogatásnál elsősorban a változásokat és a törésvonalakat igyekeztem megjeleníteni. A párt alakulását, a programokat, a programnyilatkozatokat, kongresszusokat, fontosabb üléseket, pártszakadást, elnökváltást stb. Ebben a kötetben helyet kaptak azok a dokumentumok is, amelyek a kezdeti, mintegy másfél évtizedes időszakban, 1920 és 1936 között, a csehszlovákiai magyar pártok intézményes együttműködésével kapcsolatosak. Ennek a viszonyrendszernek, amelyet csehszlovákiai, vagy korabeli szóhasználattal szlovenszkói magyar politikai életnek nevezünk, az akkor működött két legnagyobb magyar polgári párt, az Országos Keresztényszocialista Párt és a kisgazdapárt, majd 1925-től a belőle alakult Magyar Nemzeti Párt, voltak elsősorban a szereplői. A pártok együttműködésébe több kisebb párt is (Pl. Szepesi Német Párt) bekapcsolódott. A többi magyar pártra vonatkozó dokumentumok, nem kerültek be a kötetbe, ezek egy további dokumentumgyűjteményben, illetve válogatásban kapnak helyet. A kutatás során a kercsztényszocialista párttal kapcsolatos elsődleges iratok és dokumentumok hiánya nehézséget okozott, a párt irattára ugyanis nem maradt fenn, ilyen állag nem található egyetlen levéltárban sem. Ennek oka valószínűleg a második világháborút követő magyarüldözés. Csehszlovákiában 1945 és 1947 között felszámolták a magyar jellegű szervezeteket, bizonyára ekkor veszett nyoma az irattárnak. Hogy létezett ilyen irattár a két világháború közötti időszakban arra több utalás is található." A párt életének fontosabb eseményeiről, egyes szerveinek üléseiről rendszeresen jegyzőkönyveket készítettek, a bevételekről és a kiadásokról részletes kimutatásokat vezettek. Az egyes kongresszusokra, pártvezetőségi ülésekre részletes beszámolók készültek a párt életéről.7 A válogatás során gyakran merült fel az a kérdés, hogy egy-egy fontosabb eseményre vonatkozó dokumentumok közül melyik kerüljön a kötetbe. Például az egyes pártvezetőségi ülésekről beszámolt a sajtó, megemlítették a magyar követségi jelentések és foglalkoztak velük a rendőrségi jelentések is. Különösen, ha komolyabb ellentétek merültek fel a párton belül, akkor ezek jellege és tartalma eltérő volt. A sajtóközlemények gyakran csak röviden a tényekről számoltak be, nem tettek említést a gondokról. 5 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattár, Szüllö hagyaték, fond X. 6 Több rendőrségi házkutatás eredménye is utal erre, amelyeket a párt irodáiban és egyes vezetőinél hajtottak végre. L. a 34. számú dokumentumot a kötetben. 7 Lásd pl. a 35., 36. és a 37. sz. dokumentumokat a kötetben.
