Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval
miféle nemzeti katasztrófa folytán Franciaországot olyan csapás éri, hogy az egész 83 országból csak a Párizs környéki vidék, vagyis az, amit lle-de France-nak neveznek, azt hagyják meg Franciaország néven, hiszen a nevében is benne van, hogy lle-de France (Franciaország szigete). A többi azonban eleve leszakad. Tehát Kelet- Franciaország Németországhoz, Észak-Franciaország Belgiumhoz, Flollandiához, Nyugat-Franciaország szintén, Dél-Franciaország pedig Spanyolországhoz kerül. Csak hát itt az történt, hogy 1539-ben I. Ferenc király idején megjelent egy királyi rendelet, amelynek értelmében az akkori Franciaország egységes nemzetállam lett. Ezen az én ötletemen, mivel ők egy ilyen jóravaló fiúnak ismertek meg, elgondolkodva bólogattak. Annál is inkább, mert akkor éppen zajlott a marokkói fölkelés a franciák ellen. Marokkó akkor francia gyarmat volt, és a rizkabilok föllázadtak a francia uralom ellen. Mint ahogyan később az algériaiak is föllázadtak és elszakadtak Franciaországtól. Ezt a franciák úgy fogják fel, mint ami számukra nemzeti csapás. Nem akarok most ebben a témában nagyon elmélyedni, de azért, ha megengeded, azzal az észrevétellel zárom le, hogy sajnos épp Franciaország az az európai állam, mondjuk, hogy nagyhatalom, ahol a legkövetkezetesebb volt az államnemzet fogalmának az alkalmazása. Ahhoz képest az, amit én előbb elmondtam a régi Magyarországról, talán még emlékszel rá, hogy Soblahón, ahol az apám vasutas volt, senki nem beszélt magyarul, senki nem ismerte az államnyelvet; az anyám kénytelen volt kérni az apámat, hogy menjenek magyar vidékre. Tehát ahhoz képest a régi Magyarország nemzetiségi politikája és nemzetiségi viszonyai nagyon-nagyon enyhe kísérletek voltak. Én és nemzedéktársaim ezeket sem helyeseltük, épp a koszorúügy meg egyéb mutatja, de mindenesetre objektiven el kell ismerni, hogy ahhoz képest, ami ott, Franciaországban volt és maradt, ahhoz képest ez nagyon ártatlan kis kísérlet volt egy magyar nemzetállam létrehozására. Egyébként zárójelben még azt teszem hozzá, hogy a sovinizmus szó is úgy keletkezett, hogy volt egy Chauvin nevű katona, körülbelül olyan, mint Háry János a magyarban, aki melldöngető hazafi volt, s róla nevezték el ezt a fogalmat sovinizmusnak. Tehát ez a válaszom arra, amit előbb kérdeztél. Mielőtt rátérnék katonáskodásom tapasztalatainak rövid ismertetésére, néhány szóval még visszakanyarodom prágai diákéveim történetéhez. Már említettem, hogy a Sarló prágai csoportjának vezetőjeként a diákmozgalomban is részt vettem, és barátságba kerültem ott működő magyar írókkal, újságírókkal, politikusokkal, például Győry Dezsővel, Szvatkó Pállal, Dzurányi Lászlóval,85 Szüllő Gézával, Váradi Aladárral... A Károly Egyetem néhány kiváló professzora is kitüntetett figyelmével, például F.X. Salda,86 Zdenék Nejedlý,87 Emanuel Rádl,88Václav Príhoda89 és mások. Soha nem éreztem részükről 85 Dzurányi László (1888-1955): Újságíró. A Korszak legtehetségesebb szlovákiai magyar publicistájának számított. A Kassai Napló, majd a Prágai Magyar Hírlap szerkesztője. A harmincas években a mérsékelt kormánypárti Magyar Újságot vezette. 86 František Xaver Salda (1867-1937): Cseh irodalomkritikus, újságíró és író volt. 1925-től kiadta a Tvorba c. művészetkritikai folyóiratot. 87 Zdenék Nejedlý (1878-1962): Cseh politikus, zenetudós. Az 1920-as években fontos cseh kritikusnak számított, nemcsak a politikát kommentálta, hanem a tudományt és az irodalmat is. A Var című kultúrpolitikai folyóiratot adta ki. 88 Emanuel Rádl (1873-1942): Biológus, filozófus. A prágai Károly Egyetemen tanított. Támogatta Masaryk függetlenedési tervét. A cseh YMCA egyik alapítója volt, számos tanulmányt jelentett meg különböző témában. 89 Václav Príhoda (1889-1979): Cseh filozófus, pedagógus, kritikus. Főként didaktikai és pszichológiai kérdésekkel foglalkozott az oktatás belső javítása céljából. A Károly Egyetem docenseként több tudományos művet írt e témában. Később az Oktatásügyi Minisztérium szaktanácsadója lett. DOBOSSY LÁSZLÓ
