Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval
És mi volt a másik dolog? 7 9 A következő: Tiltakozásul a cseh és a szlovák sajtó lelkendezése ellen, 1931. március 15-én éjszaka, titokban elmentünk a pozsonyi városi istállóba, annak a sarkában egy ládába helyezve volt letéve Fadrusz János pozsonyi Petőfi-szobra összetörve.80 Feltörtük a ládát, és a Petőfi-szobor maradványaira elhelyeztük ugyanazt a feliratú koszorút, amelyet előzőleg Budapesten Petőfi szobrára akartunk tenni, de végül is Táncsics Mihály sírjára került. Ez volt a kettőskoszorú-ügy. Ámde e második koszorúzást megelőzte egy hivatalos látogatás Masaryk köztársasági elnöknél 1931. január 17-én. Masaryk köztársasági elnök fogadta a Sarló háromtagú küldöttségét, és az előre protokollárisán kidolgozott tervnél sokkal hosszabban tárgyalt küldötteinkkel, mert nem államelnökként, hanem idős professzorként beszélt az ifjú tanítványokkal. Úgyhogy időnként be-beszólt az ügyeletes hivatalnok, hogy „Elnök úr, már várja a vezérkari főnök...”, meg miegymás. Masaryk visszaszólt, hogy: „rögtön, rögtön”, és folytatódott a párbeszéd. Ezen a bizonyos fogadáson Masaryk búcsúszava az volt, hogy „én, legyenek biztosak benne, én soha nem leszek önök ellen, magyarok ellen”. Na, de hát akkor már idős volt. Ő az elnöki fizetéséből egy elég tekintélyes summát folyósított a Sarlónak, épp a falujárási mozgalmunk támogatására. Ha jól emlékszem, 8000 csehszlovák koronát, ami akkor elég sok pénz volt. Ezen a találkozón fogant meg az a gondolat is az öregúrban, Masarykban, hogy a 85. születésnapja alkalmából számára folyósított nemzeti ajándékból 1 millió koronát a Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság létrehozására ajánl fel.81 De ez - mondom - akkor ott még csak ötlet formában jelentkezett nála, viszont ezt követően már nem a sarlósokkal közölte hivatalosan, hanem a palócföldi látogatásakor, a losonci megyeházán az ott összejött hivatalos személyek előtt. De az ötlet akkor keletkezett, amikor ezt a bizonyos háromtagú küldöttséget fogadta. És hogy miért nem a Sarlónak adta elő e tervét? Egyrészt azért, mert főleg a külügyminisztérium, Benešsel az élen, valamint a szlovák szervek mindent, ami magyar vonatkozású volt, igyekeztek elgáncsolni, vagy legalábbis nehezíteni. Másrészt ekkortájt történt, pontosan 1930 elején, hogy a Harmadik Internacionálé hozott egy határozatot, amelynek értelmében a Kommunista Párt, természetesen szovjet irányítással, egyértelműen állást foglalt a nemzetiségek mellett és az úgynevezett rablóbékék ellen. Ennek a bizonyos állásfoglalásnak a következménye lett az, hogy a Sarló vezetői közül többen, köztük Balogh Edgár, Horváth Ferenc,82 rövid ideig Peéry Rezső és Terebessy János is, beléptek a Kommunista Pártba, mert a párt biztosította a magyar nemzeti kisebbség védelmét. És most, ha megengeded, megint egy kedves emlékemet idézem fel, némileg anekdotikusan. Akkortájt sok magyar faluban, településen kommunista többségű elöljáróságot választottak. Én akkor egy ízben, ’31-ben lehetett, hazamentem Tal-80 Fadrusz János (1858-1903): Pozsonyi születésű szobrász. A magyar szobrászművészet egyik jelentős alakja. Számos alkotás fűződik a nevéhez, mint a pozsonyi Mária Terézia-szobor vagy Mátyás király szobra Kolozsvárott. 81 A Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság vagy Masaryk Akadémia 1931-ben jött létre Pozsonyban. Három szekciója létezett: tudományos, irodalmi és művészeti. Jelentős érdemei vannak művészeti kiállítások szervezésében, művészek támogatásában, publikációk kiadásában. Lapjai voltak a Fórum és a Magyar Figyelő. 82 Horváth Ferenc (1907-1990): Szociológus. Prágai bölcsészettudományi tanulmányai után bekapcsolódott az ifjúsági mozgalmakba. 1931 és 1932 között a Sarló prágai csoportját vezette. DOBOSSY LÁSZLÓ
