Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval
lehetőségek, mi nem jártunk sízni, sportolni. Másrészt e pozsonyi fiúk gyakran jöt- 73 tek hozzánk egy kicsit azzal a szemlélettel, hogy most pedig megyünk a magyar néphez. Szóval, ismétlem, ők gyakran jöttek Újvárba, és így bontakozott ki közös beszélgetések, viták alapján ennek a bizonyos népi cserkészetnek az eszméje. Ez a népi cserkészet egyenlő a regös cserkészettel? Igen, a népi cserkészet lényegileg azonos volt a regös mozgalommal, a falujárással. Ez főleg a Sarló 1928. évi megalakulása után bontakozott ki. Na, most, hogy egy kicsit színezzem a mondandómat, megemlítem, hogy szüleim szerették ezeket a pozsonyi fiúkat, apám például szívesen elbeszélgetett Edgárral. De azért óva intettek tőlük. Például az anyám ismételten mondogatta, hogy legyetek óvatosak, mármint a fivérem meg én, mert ezek úri gyerekek, ezeknek könnyebb, hogyha valami baj van, ezek simán boldogulnak. De mi ugye, az más, és így tovább. Úgyhogy az anyám nagyon óvott bennünket tőlük, de azért általában szerették őket, mert közvetlenek, kedvesek voltak. Akkor maguk még érsekújvári diákok voltak? Akkor mi még érsekújvári diákok voltunk. És ama bizonyos gombaszögi találkozón alakult ki az az elképzelés, hogy járjuk a falvakat, ezt neveztük regösjárásnak a hajdani regölés alapján. Itt megint egy magánéleti mozzanatot mondok el, nevezetesen a következőt: Amikor a hetedik osztályt elvégeztük, azon a nyáron én annak a vándorcsoportnak lettem a vezetője, amely a Zobor-hegy alatti magyar településeket járta be. Ott körülbelül 7-8 magyar település volt, van, Nyitraegerszeg, Vicsápapáti, Gímes, Csitár... Egyszerre hány csoport ment ki egy nyáron? Emlékezetem szerint volt Garam- és Ipoly-völgye, Gömör, Bodrogköz, Csallóköz, és Kárpátalja, természetesen. Állítólag, ezt nekem Boross Zoltán mesélte, az ő debreceni gyűjteményükben megvannak a füzetek, amelyek a beszámolókat tartalmazzák. Hány fős volt egy cserkészcsapat? Amennyi szükséges ahhoz, hogy néhány nap alatt egy községnek a helyzetét elsősorban a tanító meg a pap segítségével megismerjük. Ugyanis vagy a tanítónál, vagy a papnál szálltunk meg, s ő ismertette a falu történetét, a birtokviszonyokat, társadalmi összetételt és hasonlókat. Mivel előbb arra buzdítottál, hogy színesebb dolgot is elmondjak, hát mesélek. Amikor közeledtünk az első Zobor alatti faluhoz, amelynek neve Nyitraegerszeg, a falu közelében láttunk egy bácsit, aki leskelődött. Úgy látszik, nagy szél volt, mert rajtam egy malaclopó volt. Gyalog mentek Nyitráról? Igen. És amikor odaértünk hozzá, azt mondja az illető, hogy hé, ahogyan közeledtek ide, magáról azt hittem, hogy Kodály Zoltán jött vissza. Tudniillik mert Kodály is gyűjtött ott, azon a vidéken. A nyitraegerszegi tanító bácsi azt hitte, hogy Kodály Zoltán jön vissza, de hát csak mi voltunk, szegény kisdiákok. Nem tudom már pontosan, melyik faluban történt, egyik este, mert esténként tábortüzet gyújtottunk, s összegyűjtöttük a falu fiatalságát. Volt mesemondás, szavalat, éneklés, meg ilyesmi. OBOSSY LÁSZLÓ
