Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
sajtót, könyveket. Ő küldi a hazai kutatókat is a múzeumunkba. E két megbízható 47 forrásból a kisebbségi kultúráiéiról is értesültem. Danis Tamás doktor, aki a Csemadok vezető egyénisége Rimaszombatban, rendszeresen tájékoztatott falum és megyém életéről. A Csemadokkal 1968-tól vagyok szoros kapcsolatban. Losoncon, Kassán, Somodiban, Rozsnyón tartottam előadásokat. 1956-ig nem mehettem haza, mert nem kaptam útlevelet, de 1956 után minden esztendőben több hónapot töltöttem otthon, mert édesapám és édesanyámék ott maradtak. Mind a ketten ott haltak meg, abban a házban, az Öregházban, ahol a Sarló is megszületett. Ennek a klasszicista stílusban épült kúriának sok emléke van a múltból. Most javasoltam, hogy vegye meg a Csemadok kultúrotthonnak. Böszörményi Pista a Hitel ben írt is erről egy cikket, a házat lefényképezte.64 Az épület direkt alkalmas arra, hogy kultúrközpont legyen, 8 nagy helyiség van benne, nagytermekkel, alatta két hatalmas bolthajtásos pince van, amelyek még színi előadásokra is alkalmasak lennének. Boldog lennék, ha ez az épület egyszer kultúrcélokat szolgálhatna. Megérdemelné, mert történelmi emlékekben rendkívül gazdag ez a kúria. Ott lakott Vécsey Károly tábornok, fiatalkorát ott töltötte, ott tanult meg valamit magyarul, ott nevelődött magyarrá, azért vállalta a mártírhalált. Ott vendégeskedett Mikszáth Kálmán több alkalommal is, nagyapámnál, Fornet Jenőnél. Móricz Zsigmond bácsi is volt a ház vendége, amikor 1927-ben közöttünk, a sarlósok között járt Gömörben. Mécs László, Balogh Edgár, Győry Dezső és barátai számtalanszor voltak a feledi Öregházban. Már a múltban is egy igazi kultúrotthon volt ez az öreg kúria. Hogy merült fel Önben a Sarló-múzeum megszervezésének a gondolata? A Sarló-múzeum az én kultúrgyermekem. Kezdettől fogva gyűjtöttem a Sarlónak az emlékeit. Ezt rendezve tároltam otthonomban. A háború alatt följelentés érkezett ellenem, jórészt hazug vádakkal, 1941-ben, mikor az orosz háború kitört. Akkor nagyon rossz fiúk lettünk mi, sarlósok. Egy Harsányi József nevezetű miskolci hadbíró ezredes barátomnak a segítségével tudtam megmenekülni a megpróbáltatás elől, és akkor sok iratomat kénytelen voltam megsemmisíteni, így Fábry Zoltán65, Balogh Edgár, Győry Dezső akkor kompromittálást jelentő leveleit, már az ő érdekükben is. Fontos könyvek (Masaryk-kötetek) a rejtegetésben tönkrementek. De sokat meg is mentettem belőlük. Harsányi József volt A Mi Lapunk egyik előfizetője és ezért ismert minket. Én küldtem neki A Mi Lapunkat borítékban Miskolcra. Ő is meghalt, most már nem él a családjából senki sem. Neki sokkal tartozom, hogy nem kerültem munkatáborba és nem vittek esetleg a frontra vagy munkaszolgálatra, ehelyett beosztott magához a hadbíróságra. Ő megismerte a mi igaz és segítőkész magyarságunkat. Az emlékek közül tehát sok megmaradt így is, mert több dokumentumot eldugtam a könyveim között. Például a „Sarló jegyében" című kiadvány eredeti példányát, az elkobzott, plakátjainkat, a Szociáldemokrata Munkásakadémia plakátjait, úgyhogy körülbelül 120 darabot tudtam átadni a Déri Múzeumnak, ahol Kilián István volt akkor az irodalmi szekciónak a vezetője. 64 Böszörményi István (1947): (Cseh)szlovákiai magyar helytörténész, helytörténeti író, pedagógus. Néprajzi gyűjtéseket végez, főként honismereti, építészeti írásokat közöl. 65 Fábry Zoltán (1897-1970): Baloldali író, irodalomkritikus és publicista. Több baloldali magyar lap szerkesztője. A két világháború közötti (cseh)szlovákiai magyarság kiemelkedő irodalomkritikusa volt. 1946-ban írta meg a (cseh)szlovákiai magyarok jogfosztottsága elleni tiltakozásul A vádlott megszólal c. manifesztumát, mely 1968-ban jelent meg nyomtatásban. BOROSS ZOLTÁN
