Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
tatták. Ők megmondták, nem tudják, ki a tettes. Elvitték a faluból az összes férfi- 45 embert. Senki sem vallott. Vince Istvánt és Vince Jánost pedig áttették a határon. Később a János a Földművelésügyi Minisztériumban volt, azt hiszem, osztályvezető-helyettes. Nagyon értelmes ember volt. Nem tudtak semmi bizonyítékot bemutatni ellenük. Pistát és a Jánost, és aki otthon gyanús maradt, azt velük együtt átköltöztették Magyarországra. A harmadik ilyen eset volt Dobfenék. A deportáláskor a dobfenékiek őrszolgálatot állítottak a falu határába. Amikor látták, hogy jönnek a deportáló teherautók, megfújták a kürtöt a hegytetőn. A falu fel volt készülve, s mivel onnét csak 300 méterre van a magyar határ, az egész falu pillanatok alatt, állataival együtt, átment a határ másik oldalára. Állítólag onnét integettek vissza csúnyákat a csehszlovák katonáknak. Átvittek tehenet, lovat, mindent, és meghagyták, nehogy valaki beköltözzön a házukba, mert az halálnak halálával hal meg. Ők ott vannak a határ közelében, ha valami otthon történik, azonnal közbelépnek. Egy darabig a Salgótarjáni járáshoz tartozó Ereden telepedtek le. Én aztán elmentem ezzel az üggyel Pozsonyba, majd külön a megbízotti hivatalba, és megmondtam nekik, ezek munkásemberek. Ezek a bazaItbányában dolgoznak, engedjék őket haza és adjanak reverzálist, hogy nem viszik el őket. Kaptak reverzálist és a reverzális ellenében hazatérhettek, senkit nem vittek el belőlük. Korábban említette a szenei internálótábort. Hol voltak még ilyen táborok 1945 után? Én csak, a szeneiről és az árváiról tudok. Szencen nagyon sok magyar ember volt. Rendőrök jártak kihallgatni őket. Nagyon sok embernek tanácsoltam ott, hogy legokosabb, ha innét minél hamarabb megszökik. Könnyen meg lehetett lógni. Úgy tudom, csak az nem lógott meg, aki nem akart. Hány magyar lehetett ott fogva tartva? A létszámot nem tudom, becslésem szerint lehettek 200-an. Ezek népbírósági ítélettel kerültek oda. Meg személyi üldöztetés folytán. Ott volt Brogyányi Kálmán is. A felesége már kiment Ausztriába, onnét aztán visszaszökött. Kálmán elment engedéllyel beszélgetni a feleségével, kiengedték egypár órára és soha többet nem jött vissza. Nem tudom, hogy csinálta. Átmentek a határon, aztán tovább mentek az USA-ba, New-Yorkba. Milyen szervhez tartoztak ezek a táborok? Az NB ll-nek a fennhatósága alatt álló táborok voltak. Megmondom egész őszintén, roppant lezseren kezelték ott az embereket. Szinte annak örültek, ha valaki megszökött, és az illető elhagyta Csehszlovákiát. Akkor nem volt gond vele. Ha csak belföldi lakhelyére szökött a fogoly, onnét visszahozták a csendőrök. Esterházy sorsáról tudtak-e akkoriban? Tudtuk, hogy Esterházyt is elhurcolták, azt is tudom, hogy amikor visszahozták Esterházyt a Szovjetunióból, akkor a pozsonyi JOINT tagja, a Tauszki család egyik prominense közbenjárt a köztársasági elnöknél a perújrafelvétel tárgyában. Talán ennek is köze lehetett ahhoz, hogy a halálos ítéletet megváltoztatták. Ki volt ez a Tauszki család? BOROSS ZOLTÁN
