Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
nálták túlságosan magukat.60 Viszont Smidt Lehel hittérítőként, missziós lelkész- 41 ként járt a Szudétákban házról házra a betelepített magyarok között, egy katolikus lelkésszel együtt. Született-e erről valamilyen dokumentáció? A meghatalmazotti hivatalnak óriási irattára volt. Ott vannak az én jelentéseim is, az úgynevezett „háborús bűnösökről” és így tovább. Nagyon sok anyagot adtam a Békés megyei levéltárnak is. Ott megtalálhatók azok a feljegyzések, naplók, irományok, amelyeket én neki átadtam. Ott vannak az idevonatkozó összes rendelkezések, az ún. véghatározatok, amelyeket hoztunk, s idevonatkozó levelezések. Ott van az én naplóm, arról, kik jártak hozzám és kinek az ügyében jártam el és miért. Tudott-e ez a hivatal valamilyen érdekvédelmet biztosítani a teljesen kiszolgáltatott helyzetben lévő szlovákiai magyarságnak? Akinek az áttelepítésre szóló fehérlevele megvolt, az mindaddig, míg a fehérlevél érvényben volt, védettséget élvezett. Védett volt a szó nemes értelmében, mert nem kellett neki adót fizetnie, nem lehetett elhurcolni, nem lehetett deportálni, az illetőnek vissza kellett kapnia elkobzott vagyonát. Csak elvileg, vagy a gyakorlatban is? A meghatalmazotti hivatal feladata az volt, hogy utánajárjon a panasznak, a legmagasabb szintig. Ezt a célt szolgálta a körzeti hivatal is. Én például minden héten egy napot töltöttem Losoncon, egy napot Rimaszombaton, egy napot Rozsnyón és ezen a három helyen összegyűltek az emberek, és akkor én a jogvédelemmel élve elláttam az embereket tanáccsal. Közbenjártam érdekükben a hatóságoknál. Erről naplót is vezettem, ami Békésen van. Tapasztalatai alapján kérem, egypár mondatban foglalja össze, hogyan védekezett a szlovákiai magyarság a reázúduló tragédiasorozat ellen, 1945 után? Nekem, mint körzeti megbízottnak, Kékkőtől Rozsnyóig terjedt a területem, ahol a magyarság védelmét láttam el az üldöztetés ideje alatt. Egészen 1949. április hó elejéig, amikor én magam is áttelepültem. Ez alatt az idő alatt játszódtak le a magyarság elleni nagy perek. Ezek között egypár nagyon jelentős is volt. így például a dr. Szakáll János hamvai református lelkész elleni per, akit jellemzően egy orosz származású, egykori gárdatiszt hadbíró ítélt el 15 évi börtönre. A vád az volt ellene, hogy Szakáll János 1938. november 10-én Tompa Mihály falujában, Hamván fogadta a bevonuló magyarokat. A börtönbüntetés kiszabása után Jánost azonnal letartóztatták. Ezért kapott 15 évet? Igen, 15 évre ítélték el. Letartóztatása után János Szencre került az internálótáborba. Ott meglátogattam őt, és rögtön perújítási kérelmet adtam be, de a perújítást sem engedélyezte az ún. csehszlovák népbírósági törvény. Csak kegyelmi kér-60 Magyar Meghatalmazotti Hivatal: A csehszlovák-magyar lakosságcserét koordináló Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság hozta létre a (cseh)szlovákiai magyarok érdekvédelme ügyében. 1946-ban kezdte meg működését Pozsonyban. 1949-ben felszámolták. Vezetői voltak: Wagner Ferenc, Berecz Kálmán, Vándor József. BOROSS ZOLTÁN
