Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
BOROSS ZOLTÁN 40 oldaliasságukban ki is tartottak. Közülük néhányan ügyesen bejutottak a pártba és segítettek azokon, akik itthon akartak maradni. így kaptam én, illetve édesapám egy levelet és ezzel feleségemék visszatérhettek a falumba és beköltöztek édesapámék házába. Én nemsokára felkerestetem Szilárd Marcellt, aki elmondta, hogy Pozsonyban megalakult a meghatalmazotti hivatal. A hivatal engem is felvett soraiba, így bekapcsolódtam az áttelepítési ügyekbe és én lettem a közép-szlovákiai áttelepítési megbízott a lakosságcsere során. Ehhez azonban alá kellett írni egy reverzálist, hogy én is át fogok települni, mivel vállaltam ezt a tisztséget. Én az utolsó vonatok egyikével települtem át Magyarországra. Nem is akartam ott maradni. Sok vihart okoztam a szlovák szerveknek azzal, hogy lehetőleg csak az települjön, aki akar, és akinek már odaát voltak a családtagjai. Ezt a labdázás, cserélgetést szlovák ellenfeleim kifogásolták. Megtorlással fenyegetőztek. Szüleim, a közel nyolcvanéves édesapám és vak édesanyám ott maradtak Feleden a híres Öregházban. Jogászként kapcsolódott be a lakosságcsere lebonyolításába, és tudomásom szerint akkor több felvidéki jogász végzettségű egyéniség igyekezett közreműködésével tompítani a szlovákiai magyarság elleni frontális támadást. A Haltenbergen Ince nem volt jogász, ő a kassai körzeti megbízott volt, én voltam a közép-szlovákiai, a nyugatiak pedig közvetlenül a meghatalmazotti hivatal alá kerültek. A Sarlóból jelentős szerepet vállalt, mint kormánybiztos a jogász és később ökológus Jócsik Lajos, dr. Berecz Kálmán jogász, aki sokáig a meghatalmazotti hivatal vezetője volt, a szintén jogász Szabó Karcsi volta helyettese, aki mindig szimpatizánsa volt a Sarló mozgalomnak, habár már a fiatalabb generációhoz tartozott. A sarlósok közül még jogász volt dr. Marton István és dr. Bolya Lajos, a későbbi egyetemi tanár.58 Mindketten igen jelentős szerepet vállaltak az áttelepülésnél. Ez a jogászgárda alkotta meg azokat a jogi könnyítéseket, amik véghatározatok formájában váltak gyakorlattá. Wágner Ferenc59 is közéjük tartozott? Igen az ipolysági dr. Wágner Feri 1948-ban disszidált Nyugatra. De az ő nevéhez fűződik a meghatalmazotti hivatal megszervezése a Védcölöp úton Pozsonyban. Ide tartozott Szilárd Marcell is, aki jogi úton vállalta azon nehézségeknek a könnyítését, ami a kisebbségi magyarságot érte. Elkövettünk mindent, ami helyzetük megkönnyítése érdekében szükséges volt. Szegény Smidt Lehel evangélikus lelkész kiküldetését a csehországi deportált magyarokhoz az antifasiszta bizottság és ezen belül Szilárd Marcell dr. forszírozta. A Magyar Meghatalmazotti Hivatal három lelkészt hivatalosan is kijelölt erre a célra, de hogy úgy mondjam, ezek nem expo-58 Bolya Lajos (1905-1978): Költő és jogi szakíró. A kisebbségi önvédelmi politika fontos alakja, a Tavaszi Parlament és a Kisebbségi Társaság kezdeményezője. 1938 után a szegedi egyetemen tanár. 59 Wágner Ferenc (1911-1999): Tanár, történész, irodalomtörténész és filozófus. Tanulmányait Esztergomban, majd Szegeden végezte. 1939 és 1949 között vezette a Léván megrendezett Országos Szlovák Tanítói Továbbképző tanfolyamot. Főmunkatársa a kisebbségi iskolák országos tantervételőkészítő bizottságnak. A második világháborút követően a Külügyminisztériumban általános szláv szakértő, a Béke-előkészítő Osztályon pedig csehszlovák szakértő. 1946 és 1948 között a pozsonyi Megbízotti Hivatal vezetője, a (cseh)szlovákiai magyar kitelepítettek jogvédelmével foglalkozik. 1948-ban az USA-ba emigrált.
