Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
Berecz Kálmánt, Ludwig Aurélt, Peéry Rezsőt, Brogyányi Kálmánt, azokat, akik a 35 Sarlónak korábban tagjai voltak, de abban az időben már nem vállaltak szerepet. A bíróság hat hónapi vizsgálati fogság után Vass Lászlót felmentette azon az alapon, hogy ő az írásaival demokratikus magatartást tanúsított és azokkal a cikkekkel, melyek a pápai diákfórum lapjában jelentek meg, vagy amelyeket Csehszlovákiában máshol közzétett, nyoma sem volt a gyűlöletkeltésnek vagy a társadalmi rend veszélyeztetésére való szándéknak. Máskülönben is a vádlottak oly messze, 200 kilométerre voltak egymástól, hogy nem lehetett szó kapcsolódásról. Ennek az ítéletnek az anyaga a debreceni Sarló-gyűjteményben szintén megtalálható. Fejes Jánost egy esztendőre ítélték el, a köztársaság érdekeit sértő kifejezések a használata miatt. így aztán az ügy befejeződött. Közben a rendőrség a Sarló baloldali munkásfrakcióját feloszlatta és iratait elkobozta. Ezzel a Sarló 1934-ben adminisztratív szempontból is megszűnt. És hogyan alakult az érintettek sorsa ezután? Vass Laci elment a Magyar Naphoz, annak lett az irodalmi szerkesztője Moravská Ostraván. Ez a napilap 1936-ban jelent meg, tényleg a Kommunista Párt pénzén lett kiadva, de már a „népfrontos irányzatban” volt szerkesztve. Vass Laci, mint irodalmi és kulturális főszerkesztő, roppant nagy sikert ért el azokkal a cikkeivel, melyeket haladó szellemben, de izzó magyarsággal írt. Mellőzte az osztálytendenciákat, az egyetemes magyarság problémáit fejtegette és azt, amit nem lehetett Magyarországon leközölni. A Prágai Magyar Hírlapból állandóan figyelte ezt a lapot a Szvatkó Pali,52 és ő fölfigyelt Vass László újságírói tevékenységére. 1938 májusában Vass Lacit Szvatkó az én feledi lakásomon meghívta a Prágai Magyar Hírlaphoz. Azt mondta: „Én tudom, hogy mit írtál, gyere át hozzánk.” így Vass László egyik napról a másikra megjelent a Prágai Magyar Hírlapnál. Ezt aztán sokan árulásnak tartották, mondván, hogy Laci átállt a másik oldalra. De ez nem volt árulás, mert végeredményben a Prágai Magyar Hírlap sem jelenhetett volna meg Budapesten olyan színezetben, ahogy Prágában. A lapba Márai Sándor, Illyés Gyula, Féja Géza írtak.53 A lap európer liberális beállítottságú polgári demokrata lap volt. így Vass László átment a Prágai Magyar Hírlaphoz, aztán a lappal együtt Budapestre a Felvidéki Magyar Hírlap szerkesztőségébe. Lényegében tehát sem Vass Lászlónak mint írónak, sem pedig a Sarló -mozgalomnak a dezavuálása nem történt meg. 52 Szvatkó Pál (1901-1959): Publicista, író. A két világháború közötti (cseh)szlovákiai magyarság szellemi életének kiemelkedő képviselője. 1924-től 1938-ig a Prágai Magyar Hírlap munkatársa, majd a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga elnöke volt. 1931-ban baloldali lapot indított Új Munka címen. 1937-ben megalapította az Új Szellem című lapot, mely a (cseh)szlovákiai magyarság szellemi egységfrontjának megteremetésére törekedett. Az első bécsi döntést követően Budapesten élt, ahol a Felvidéki Magyar Hírlap, majd a Magyarország c. félhivatalos kormánylap főszerkesztője volt. 1944-ben nyílt angolbarátsága miatt letartóztatták, és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. Az 1956-os forradalom bukását követően Németországba ment, ahol haláláig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 53 Féja Géza (1900-1978): Magyarországi tanár, író, szociográfus, kritikus. A Bars megyei Szentjánospusztáról származó író, egyik ösztönzője volt a falukutatók mozgalmának, kapcsolatban állt a Bartha Miklós Társasággal. A szlovenszkói Magyar írás főmunkatársa. A Viharsarok c. szociográfiájáért perbe fogták, és elítélték. BOROSS ZOLTÁN
