Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
vétség. Azonkívül nagyobb városokban helyi szervezeteket építettünk ki, különösen 25 nyári időszakra. Minden nagyobb városban volt egy helyi szervezet. A CSMASZ minden esztendőben tartott egy kongresszust. Ezekre a kongresszusokra különböző szervezetek küldötteket irányítottak, és ezek a küldöttek azután megválasztották az egész magyar diákság életével foglalkozó szervezetnek a tagjait, az elnököt, a titkárt, a kultúrreferenst és a pénzügyekkel foglalkozó tagot. Ez volt a Nagy Bizottság? A Nagy Bizottság volt a magyar ellenzéki pártoknak a diáksegélyezéssel foglalkozó szervezete. Itt a CSMASZ-ról van szó, a magyar „akadémikusok" szövetségének a vezérkaráról. Diákpolitikailag főleg arról volt szó, ki legyen a kultúrreferens és ki legyen a titkár. E vonatkozásban nagy harc volt a sarlóspártiak és az antisarlósok között. Az antisarlósok voltak a prohászkások?24 Még akkor nem voltak „prohászkások”. A Prohászka Kör csak a harmincas években alakult meg. Az 1920-as években vagyunk, és a Szent György Körből 1928-ban alakult meg a Sarló Gombaszögön, ez vált ideológiai diákvezércsoporttá, népi-nemzeti vonalon. A sarlósok az 1929-es érsekújvári kongresszusra új propagandával léptek elő. A sarlósok ugyanis rájöttek arra, ha itt élnek Csehszlovákiában, találkozni kell a csehekkel és a szlovákokkal. Barátságot kell velük kötni. Elmentünk Ŕadovba, az Ústi nad Orlice melletti masarykiánus cseh diákok nyári táborozására, s ott vitába bocsátkoztunk az etikus szemléletű cseh diákokkal. Ez 1929-ben volt. Hárman voltunk Ŕadovban, Balogh Edgár, Terebessy János25 és én. Minket küldött ki a Sarló mozgalom. Ezt Pozsonyban, a Lőrinckapu utca 24. alatti székhelyünkön beszéltük meg. Tehát Ŕadovban találkoztunk a csehekkel. Furán néztek ránk. Csehül beszéltünk, és ők nem tudták, hogy csehek vagy magyarok vagyunk-e. Váratlanul megjelent köztük három fiatalember, akikről kisült, hogy magyarok. Kérdezték, hogy hát mi irrendenták vagyunk-e? Előadtuk, hogy mi nem vagyunk irredenták, mi „többek” vagyunk, mintáz irredenta. Nem tudták megérteni azt, mit jelent: hogy „több”. Megmagyaráztuk, hogy közép-európai uniót szeretnénk, megszüntetni a széthányatottságot, hogy Jugoszláviában van félmillió magyar kisebbség, Csehszlovákiában egymillió magyar kisebbség, Romániában három és fél millió magyar kisebbség, ugyanakkor az Alföldön is vannak foltokban nemzetiségek. Mindezekkel sok a törődés. Nem egyszerűbb volna a sok közép-európai népeknek egy konföderatív államban élni? Ez volt a Sarló Dunakonföderációs elmélete, amit azután mi 1930-ban kinyilvánítottunk az ún. budapesti „koszorúzásunk” alkalmával. Ŕadovban először vetettük fel, hogy a Duna-konföderációban a csehszlovákiai magyar fiatalság a szocializmus tiszta világában találkozni kíván a cseh, a szlovák és a körülöttük lévő nemzetek fiataljaival. 24 Prohászka Körök (1929-1944): A két világháború között megalakult keresztényszocialista ifjúsági mozgalom, mely a (cseh)szlovákiai magyar főiskolás fiatalok kulturális szervezeteként jött létre Prágában Pfeiffer Miklós közreműködésével. Fontosabb prohászkás személyiségek közé tartozott pl. Vájlok Sándor, Göndöcs (Czvank) László vagy Sinkó Ferenc. 25 Terebessy János (1907-1990). Jogász, publicista. A Sarló mozgalom egyik vezéregyénisége. Az Út c. folyóirat munkatársa volt. BOROSS ZOLTÁN
