Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
BOROSS ZOLTÁN 26 Mit értettek a sarlósok akkor a szocializmus alatt? Ez a Sarlón belül is egy eléggé tág és vitatott fogalom volt. Volt, aki a társadalomtudományi ismeretek alapján eljutott egészen a marxizmusig. Többen a szovjet mintájú államszocializmusra esküdtek, viszont nagyon sokan voltunk, akik etikai értelemben értettük a szocializmust. Én magam is szocialistának vallottam magam, és az volt az elvem, hogy küzdeni kell minden társadalmi igazságtalanság ellen, minden nemzetiségi elnyomás ellen, és minél előbb egy konföderatív államban kell ezt a nagy kérdést megoldani az önrendelkezési jog alapján. A mozgalmon belül mindig volt társadalomtudományú feszültség közöttünk. A szocializmust mint világnézetet mi hoztuk be az érsekújvári kongresszuson a diákmozgalomba, és ez nagy szenzáció volt. A modern fiatalság a szocializmussal nem foglalkozott tudományos elmélyüléssel a Galilei Kör óta.26 Ezen az érsekújvári kongresszuson azonban már ott voltak a Bartha Miklós Társaságnak a kiküldöttjei is.27 Fábián Dániel, ott voltak Erdélyből az erdélyi fiatalok, s ott volt Jugoszláviából is egy kisebb deputáció, lényegében majdnem minden magyar kisebbség csoportjából voltak küldöttek.28 Óriási harc indult meg az iránt, hogy a CSMASZ vezérkarába ki kerüljön be és ki legyen a vezetője. így lett azután Duka Zólyomi Norbert29 az elnöke, én lettem a titkára és Brogyányi Kálmán30 a kultúrreferens. Nagy sarlós győzelem volt, és ennek a nagy győzelemnek a birtokában a sarlósok Pozsonyban is megtartották programadó estjüket, majd kibéreltük a Lőrinckapu u. 24. szám alatti helyiséget, amely tulajdonjoga Kossuth Lajos rokonságáé, a Meszlényi nővéreké volt. Itt berendeztünk egy könyvtára és szálláshelyet. Megmondom egész őszintén, a pénzt ehhez a pozsonyi szabadkőműves páholyoktól kaptuk. Akkor ugyanis voltak olyan szabadkőműves páholyok, amelyek teljesen a magyar nemzeti gondolat jegyében működtek, és kötelességüknek tartották a haladó ifjúsági mozgalom támogatását. Egész Csehszlovákiában ismertté vált a mozgalmunk. Sokan hitték, hogy mivel a „sarló és kalapács’’ a kommunisták jelvénye, a Sarló mozgalom lényegében a kommunisták-26 Galilei Kör: 1908 és 1919 között működött Magyarországon. Egyetemistákból álló diákegyesület, amelynek megítélése ellentmondásos. Baloldali irányultságú, szabadkőműves páholyok támogatásában részesült. Jellemzője az ateista, apolitikus újszerű szabad gondolkodásmód, célja a tudományos kutatás mellett a szociálisan hátrányos helyzetű diákok támogatása. Hatással voltak rájuk a pozitivista Pikier Gyula jogbölcseleti professzor tanai. Ismert tagjai Rákosi Mátyás, Révai József, Korvin Ottó. Jászi Oszkár gyakran tartott előadást a körben. 27 Bartha Miklós Társaság (1925-1933): Asztalos Miklós és Száz Béla jóvoltából alakult meg Magyarországon. Egyetemista fiatalok hazafias nevelésére, tudományos tevékenységére összpontosító társaság. Később szociális problémákkal, a földreform kérdésével is foglalkoztak. A népi írók mozgalmát is ők indították el. A társaságot korábban élesen bíráló József Attila később egyik fontos tagjává vált. Rajta kívül többek között Németh László, Féja Géza, Illyés Gyula is itt mutatták be műveiket. 28 A Bartha Miklós Társaság tagja, a Ki a faluba! című röpirat megfogalmazója. 29 Duka Zólyomi Norbert (1908-1989): Tanár, politikus, történész. Az 1920-as években bekapcsolódott a Sarló mozgalomba, később a CSMASZ elnöke, majd a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkáraként tevékenykedett. Több politikai, kisebbségvédő cikk szerzője. Második világháborús tevékenysége miatt egy időre börtönbüntetésre ítélték. 30 Brogyányi Kálmán (1905-1978): Művészettörténész, író, publicista. Együttműködött a Sarló mozgalommal, majd a szakítást követően a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának titkáraként működött. 1939-42-ben a pozsonyi magyar könyvtár vezetője volt, több folyóirat munkatársa. 1945 elején a nyilas szellemiségű Magyar Szó című lapot szerkesztette, amiért a háború után elítélték. 1947-ben Ausztriába, majd az Amerikai Egyesült Államokba menekült.
