Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Losoncról indulva. Interjú Vígh Károllyal
VÍGH KÁROLY 246 zölte őket. Akkor ott olyan beszédek hangzottak el, nem utolsósorban Beneš részéről, hogy Csehszlovákia örökké megmarad és a kisantant is mindörökké megmarad stb. Ez volt a ’36-os élményem Pozsonnyal kapcsolatban. Aki Pozsonyban volt '38 márciusában és az Anschlusst megélte, láthatta azt a riadt bécsi tömeget, amelyik ott, Pozsonyban talált menedéket. És még egy harmadik történelmi eseményre hadd utaljak, ami szintén ’38-ban történt, amikor megjelent Pozsonyban Amerikából jövet a Hletkó páter,236 az a Hletkó páter, aki őrizte a Masarykéknak azt a memorandumát, amelyben autonómiát ígértek a szlovákságnak, amit nem tartottak be ugye, az 1. világháború utáni pittsburgi szerződést. Hletkó páter Hlinkával együtt megint csak a Carlton Szálló erkélyén mutatta be ezt a memorandumot, amit nagy diadallal fogadott a pozsonyi szlovákság. Persze egy ilyen eseményre a kíváncsi egyetemisták, mint jómagam is, megjelentünk, és hát akkor még az volt, hogy olyan remények voltak, hogy Csehszlovákián belül egy autonóm Szlovákia jön létre, amelyben javul a magyarság helyzete, de tudjuk nagyon jól, hogy ez nem következett be. Ilyen történelmi események is szerepeltek az én pozsonyi életemben. A politikai megosztottság az ifjúság körében is jelen volt? Voltak véleménykülönbségek, de nem úgy, hogy egymás haját téptük. Voltak színvonalas viták közöttünk, ezek a MAKK keretében játszódtak le, de az Eötvös Körnek voltak külön rendezvényei is. Körülbelül 100 főre lehet tenni az Eötvös Körhöz tartozók számát, és bizony ott volt mit tanulni egymástól is, másoktól is, és az nagyon hasznos volt, úgy emlékszem vissza, hogy több ilyen társadalomtudományi cikket, előadást ott vitattunk meg. Volt olyan is, amit mi a közlés előtt ott tárgyaltuk meg. Úgyhogy nagyon hasznos tevékenységet végzett ez a társaság. Az Eötvös Kör politizálni akart? Tulajdonképpen csak arra szorítkozott a politizálásunknak a lényege, hogy a szlovákiai magyar kisebbség érdekét képviselve működjünk. Tehát nem egy pártot, hanem kvázi a szlovákiai magyar kisebbség egészét segítsük megmenteni, hogy nehogy a nácizmusnak, a fasizmusnak az ölébe hulljon. Nyitván nem volt véletlen a névválasztás sem? De még mennyire nem! De ezen túl még volt valami, ami talán a Balogh Edgárék örökségéből maradt ránk, ez pedig a falukutatás hagyománya volt. Mert azt nagyon kevesen tudják, és azt hiszem, nem nagyon írták le, hogy mi is folytattunk falukutatást az Eötvös Körben. Én példának okáért többedmagammal Vereknyére mentem, hogy a parasztság körében végezzünk kutatómunkát, szociográfiai vizsgálatot. Ez egy többnapos munka volt, s emlékszem rá, amikor ezt befejeztük, akkor egy vereknyei középparaszt házában láttak bennünket vendégül és búcsúztak el tőlünk. Be kell, hogy valljam, életemben ott rúgtam be először, mert olyan borral kínáltak meg, amihez nem voltam hozzászokva. Szóval folytattuk a szociográfiát. De aztán ’38-ban azt is abba kellett hagyni. Tehát a Sarló mozgalomnak utólag is hatása volt ránk. 236 Peter Hletkó az Amerikai Szlovák Liga egyik vezető személyisége volt.
