Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Losoncról indulva. Interjú Vígh Károllyal
lis egyesület létezett, és azok nevében Kövy Árpád, az említett Losonci Hírlap szer- 239 kesztője, református segédlelkész üdvözölte őt Sörös Bélával együtt. Ő aztán fölhívta a figyelmét a csehszlovák államnak a magyar kulturális élet felé mutatott gyenge pontjaira is. Például a felsőoktatás hiányára, a tudományos élet gyönge támogatására. Ennek hatására, ott határozta el Masaryk Losoncon egy magyar akadémia támogatását, és egymillió koronát ajánlott föl erre a célra. Ez volt a Masaryk Akadémia. Hát ez is Losonchoz kötődik. Most az egy más kérdés, hogy ez az akadémia nem volt olyan tudományos akadémia, mint ahogy ezt ma el tudnánk képzelni, azért mégis kiadott egy jó néhány könyvet. És Magyarországról is fölfigyeltek rá. És több jeles magyar író, az említett Móricz Zsigmond is, meg mások is, nagyon pozitívan érdekelték Masaryknak ezt a gesztusát. Hogy zajlott a politikai élet Losoncon? Működött a nemzeti párt és a keresztény párt is, és aztán amikor az egyesülésre sor került, természetesen az is. Csehszlovákia egy polgári demokratikus állam volt, ott még legálisan működhetett a kommunista párt is, és ez is jellemző a városra. Példának okáért az apám nyomdájában volt inas és ott szabadult föl Keleti Ferenc, a mostani Keleti honvédelmi miniszternek az apja. És az apám tudta azt, hogy ő a kommunista mozgalomban vesz részt, de hát ő ezzel nem törődött. Jól ellátta a dolgát, jó szakember volt, jó nyomdász volt, és azért nem küldte őt el annak ellenére, hogy az apám nem volt kommunista, hanem az iparosszervezetben játszott szerepet, mint említettem. És ennek a Keleti Ferencnek is érdekes a pályafutása. Mert ’45 után azért kellett neki onnan elmennie, mert '45. május 1-jén azt hitte, hogy hát az első Csehszlovákiában is magyar nyelven lehetett május 1-jén a tömeget üdvözölni és megemlékezni május 1-ről. Ő is ezt megtette, és aztán közölte vele a szlovák kommunista párt, hogy vegye tudomásul, hogy magyar nyelven nem lehet kommunista tömeggyűléseket tartani, és ennek következtében ő is átkényszerült Magyarországra, és így lett a Békés megyei kommunista szervezetnek az elnöke, onnan került föl Budapestre és a pályafutása aztán itt folytatódott. Milyen jelentős magyar politikai személyiségek éltek még Losoncon? Említettem már a Szilassy Bélának a személyét, aki viszonylag kevés időt töltött Losoncon, de prágai parlamenti szereplése innét indult, és neki kellő tekintélye volt országos és városi viszonylatban egyaránt. Kellő súllyal szerepeltek a két ellenzéki magyar párt más politikusai is, és mint említettem, erősek voltak a kommunisták és a szociáldemokraták is. Szóval megoszlott a losonci társadalom a különböző politikai pártok között, de azt ismételten nem árt hangsúlyozni, hogy ez nagyobbrészt csak a magyarságra vonatkozik, mert ilyen szerteágazó politikai élet nem volt jellemző a szlovákságra. Milyen volt a város vallási megoszlása? A város lakosainak száma nem haladta meg a 20 ezret. A lakosok nagyobb része katolikus volt, és aztán utána talán az evangélikusok, majd a reformátusok következtek. A zsidó lakosság száma háromezer volt, ha jól emlékszem, s nagyrészük a város magyar polgárságát erősítette. Mi, reformátusok voltunk a legkevesebben. Mindenesetre az szomorú, hogy ma már ez a kis létszám is alig áll több tucat reformátusból. A 2. világháborút lezáróan még több mint 600 volt a reformátusok száma Losoncon. A lakosságcsere meg egyebek elsősorban a református magyaro-VÍGH KÁROLY
