Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Losoncról indulva. Interjú Vígh Károllyal
240 kat tizedelték meg, nem hazabeszélek, de a magyar öntudat legnagyobb mértékben a reformátusokra volt jellemző, mivel a katolikusok és evangélikusok között sok szlovák is volt természetesen. De az a 600 református, az mind magyar volt Losoncon. Úgyhogy sajnálatos módon azt lehet mondani, a magyar reformátusság megszűnőben van Losoncon manapság. Pedig nagyon komoly múltat tudhat magáénak. Igen, Sörös Bélának például volt egy harca nemzetközileg is, és még a Hágai Bíróságon is folyt a gimnáziumért zajló per. Mert az eredetileg református gimnázium volt. Na, most azt államosították, és elvették a református egyháztól. Ezt akarta visszaperelni. Nem beszélve arról, hogy a református templom mellett volt a mindenkori református papnak a lakása, és mellette volt a gimnázium. Nem sikerült visszaszereznie, de ma is létezik ez az iskola, szerencsére magyar elemi iskolaként, általános iskolaként működik, mert a gimnáziumot ’45 után áthelyezték Fülekre. El lehet mondani, hogy ha mi losonciak, a mi generációnknak a képviselői kimentünk a Fő utcára, akkor mi szlovák hangot ott alig-alig hallottunk. A Fő utcán volt a korzó, mi, fiatalok erre emlékszünk, és persze voltak szlovák barátaink. Én most csak egy nagyon nevezetes szlovák barátot említenék, aki pontosan olyan idős volt, mint én, s aki sajnos már nem él, de a filmszakmában a neve máig jelentősen cseng, ő a Kádár volt.228 Az Utca a Korzón című világhírű film rendezője. De ezt már Kádár Amerikában készítette. Vele együtt pingpongoztam és barátkoztam. Ő is tudott magyarul perfekt, s gyakran sétált velünk együtt a Korzón. Az ottani magyar és a szlovák értelmiséggel mi barátkoztunk sportvonalon is és egyébként is. Én az atlétikát űztem. És nekem az volt a szerencsém, hogy az érettségi előtti napokban ott volt Losoncon megtartva a Csehszlovákia Ifjúsági Atlétikai Bajnoksága. Nem gondoltam azt, hogy ilyen eredményesen fogok szerepelni, tudniillik megnyertem ott a 100-at, a 200-at, a magasugrást és a 4x100-as stafétát is, mert abban is részt vettünk. A LAFC229 részére így négy aranyérmet szereztem. Utána odajött hozzám a pozsonyi magyar egyesületnek a trénere, hála Istennek még ma is él, Moravek Pista230 bácsi, és megkérdezte tőlem, hogy mit csinálok majd az érettségi után. Hát mondtam, hogy nekem özvegy édesanyám van, már nem nagyon van lehetőségem egyetemre kerülni, de itt van a református teológia, és én már jelentkeztem oda, mert a szüleimnek ez volt az óhaja. Gondoljam meg, mondta, mert ő fog gondoskodni arról, hogy lakásom és menzám legyen Pozsonyban, ha ott akarok az egyetemre kerülni. Na, így aztán ahogy közeledett a szeptember, egyre inkább arra gondoltam, de jó lenne történelem-magyar szakot vállalva odakerülni, mert így az irodalommal és történelemmel szívesen foglalkoztam már akkor is, sőt a krasznahorkai emlékem megjelent a Tábortűz című ifjúsági lapban, ahol Mécs Lászlóval is találkoztam, és az írásban ezt örökítettem meg, ez volt az első közlésem, ami nyom-C) 228 Ján Kádár (1918-1979): Pesten született, de Rozsnyón és Losoncon nevelkedő csehszlovák filmrendező. A csehszlovák új hullám kiemelkedő alakja. 1965-ös Üzlet a Korzón (Obchod na Korze) című filmjéért Oscar-díjat kapott. 229 Losonci Atlétikai és Footbal Club 230 Moravek István (1906-2001): Atlétaedző, sportszakíró. Versenyszerűen sportolt. Az 1930-as évektől a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. A Pozsonyi Torna Egyesület szakosztályának atlétikai vezetője. Sportcikkeket írt.
