Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Losoncról indulva. Interjú Vígh Károllyal
klasszikusai is rendszeresen írtak. Olyanok, például, mint Móricz Zsigmond. De mások is. Móricz Zsigmondot azért emelem ki, mert ő Losoncon is járt személyesen. Az A Mi Lapunknak nagy jelentősége volt, mert a Sarló mozgalomhoz közelálló lap volt. És a Sarló mozgalommal mi tulajdonképpen az anyaországi, falukutató mozgalomnak is az előzményeihez tartozunk. Mert a mozgalomnak hatása kiterjedt Magyarországra, Erdélyre, és mondhatnánk azt, hogy a történelmi Magyarország egész területére. S ez részben az A Mi Lapunknak is köszönhető, amíg az létezett. Hát emlékszem, hogy a lapot persze nekünk gyermekeknek kellett falcolni - ahogy azt mondják -, tehát összehajtogatni. És én is, mint kisfiú, hajtogattam az A Mi Lapunkat, mely minden hónapban megjelent. Milyen körülmények között, hogy tudott megélni akkor egy nyomdász, családja? Voltak-e megrendelői a kiadványoknak? Losoncon, ahol a hivatalos népszámlálás szerint a magyarságnak a létszáma nem volt több 50 százaléknál, az A Mi Lapunkon kívül három magyar hetilap jelent mega két világháború között. A nehéz évek ott is a világgazdasági válság évei voltak 1929 és ’33 között, arra emlékszem én is, mint gyermek, hisz a szüleim sokat beszélgettek egymás között az anyagi nehézségekről, ami az önálló iparos apámat is sújtotta természetesen. Ennek ellenére Losoncon három magyar újság és egyetlenegy szlovák újság jelent meg, az első Csehszlovákiában, az sem kifejezetten losonci újság volt, hanem a járásnak, megyének volt az újságja. És az is az apámnál készült. Ő nem tudott szlovákul, de a lap szerkesztője segített neki, aki egy nagyon derék szlovák ember volt. Három nyomdatulajdonos volt Losoncon, elmehetett volna ő olyanhoz is, aki szlovákul is tud, de apám olyan kiváló szakember hírében állott, hogy ő inkább odajött hozzá. Egymás között csak a köszönés volt szlovákul. Simándyék hogy és mikor kerültek Magyarországra? Simándy Pali bácsi a tízéves emigrációs időszaka után, a '30-as években már átjött Magyarországra, és akkor Bajcsy-Zsilinszky szűk baráti köréhez tartozott, és annak lapszerkesztője lett. És az nem egészen véletlen, hogy '45 után, akkor, amikor Zsilinszky már nem élt, az özvegye mellett ő továbbra is kvázi titkári teendőket töltött be, mert egyre rosszabbodott az egészségi állapota Bajcsy-Zsilinszkynénak. Nehezen is látott, ezért a levelezését ő folytatta. Egy alkalommal, amikor találkoztunk, akkor azt kérdezte tőlem, hogy azt a feladatot, amit ő eddig ellátott, nem vállalnám-e el, mivel én komoly érdeklődést mutattam az ő munkássága iránt. Ő és Basilides Barna festőművész, Bajcsy-Zsilinszky barátja kért fel engem, hogy foglalkozzam a Zsilinszkyvel. Ez a '60-as évek elején volt, s így ezt a témát én a Simándyféle kapcsolatnak köszönhetem. Volt-e kapcsolatuk a szlovákokkal Losoncon? Természetesen, csak egész röviden mondok egy példát Bazovszky Lajosról.222 Csehszlovákiában ismeretes volt a Tuka-per. Tuka a Tiso-féle Szlovákiának egyik 222 Bazovszky Lajos [Ľudovít] (1872-1958): Ügyvéd, politikus. Szlovák származású, de magyar iskolákba járt, kiváló szónok volt. Fontos szerepet játszott a Trianon előtti szlovák nemzeti mozgalomban, s abban, hogy a Losonctól délre eső falvak 1918 után Csehszlovákiához kerültek. Egy ideig Nógrád megye csehszlovák zsupánja volt, később azonban magyar kapcsolatai miatt perbe fogták. 1938 után a magyar kormány tanácsadójaként tevékenykedett. 235 VÍGH KÁROLY
