Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Losoncról indulva. Interjú Vígh Károllyal
VÍGH KÁROLY 234 Alig valamivel fiatalabb a 20. századnál. Hogy emlékszik vissza a kezdetekre, a gyermekkorra, amely tulajdonképpen egybeesett ennek a századnak a gyermekkorával? Valóban mozgalmas volt ez a század számomra is, és néhány kiemelkedő jelentőségű eseményre a szüleim maguk is figyelmeztettek. Róluk hadd mondjam el, mivel ugye a felvidéki Losoncon születtem, hogy apám Békés megyei származású, parasztszülők hetedik gyereke volt. Az iparos szakmának az volt akkor a Monarchia idejében a nagyon hasznos szokása, és nemcsak szokása, hanem szinte előírás, hogy a szakmát jobban megtanulják, végigjártak jó néhány várost, ezt valcolásnak nevezték. Az apám is végigvalcolta a történelmi Magyarország számos jelentős városát, így példának okáért akkor tartózkodott Nagyváradon, amikor Ady Endre Nagyváradon volt. Hát, el lehet képzelni, hogy számomra mit jelentett, amikor ő mesélt a nagyváradi éveiről, és arról ugye, hogy Ady Endre akkor bejárt oda a nyomdába és vitte be az írásait. Aztán Felvidékre került, előbb Kárpátaljára, Ungvárra, és végül is Losoncon kötött ki, ahol a legnagyobb ottani nyomdának lett a vezetője. Nem az övé volt a nyomda, a Kari May Nyomda, és nem véletlen, hogy Kari Mayról elnevezett nyomda és könyvkiadó volt ott Losoncon, és ott önállósította magát még az 1. világháború előtt, és mivel Baranya megyében is járt korábban, ahol megismerkedett a későbbi feleségével, aki egy iparoscsalád leszármazottja volt, s ő maga varrónő volt. Elvette ezt a kis pécsi varrónőt, hű volt hozzá, elvitte Losoncra, és így én már Losoncon születtem 1918 júniusában, még a történelmi Magyarországon. Na, most amire én legelőször emlékszem, az a cseh légionáriusok bevonulása volt Losoncra, és azután hát a magyar Vörös Hadsereg ugye kiverte a légionáriusokat onnan, és akkor megint a magyarokhoz került vissza Losonc. Ezekről az eseményekről persze csak úgy hallottam, mert a korom miatt emlékezni nem nagyon emlékezhettem. Viszont nagyon szívesen emlékszem vissza gyerekkorom időszakára, mivel Losoncon nemcsak a későbbi csehszlovákiai magyar értelmiség sok olyan kiválósága élt, mint Győry Dezső, vagy Komlós Aladár.220 De említhetném például Simándy Pált is.221 Simándy Pál, akinek Gombos Ferenc volt a hivatalos neve, bejárt a nyomdánkba, mert apám nyomdász volt, és én az első könyveket, az első komoly könyveket Simándy Pali bácsitól kaptam, akinek volt ott egy Kultúra nevű könyvkereskedése, még ma is őrzöm őket, a Petőfi-verseket például. Petőfi összes műveit egy kis kiadásban jelentették akkor meg, és az volt az első olyan olvasmányom, amire ma is visszaemlékszem, kis sámlin ültem és olvastam Petőfit, amit a Simándy Pali bácsitól kaptam. Édesapja meddig volt nyomdász Losoncon? Ő végig nyomdász volt, az ő nyomdájában jelent meg egy jelentős újság, az A Mi Lapunk. Az A Mi Lapunk a csehszlovákiai magyarságnak nemcsak egy ifjúsági folyóirata volt, habár hivatalosan annak volt tekinthető, de valójában olyan irodalmi színvonalú lap volt, amelyben az anyaországi magyar irodalom jelesei, későbbi 220 Komlós Aladár (1892-1980): Irodalomtörténész, költő. 1918-tól 1922-ig Kassán tanított. Ezt követően a Tűz és a Kassai Napló munkatársa volt. 1924 után Magyarországon élt, ahol irodalomkritikai, valamint irodalomtörténészi tevékenységet folytatott. 221 Simándy Pál (1891-1978): Magyarországi református teológus, író, publicista. Teológiát tanult Sárospatakon, majd 1915-1917-ben hitoktató volt, később Losoncon élt, majd visszaköltözött Magyarországra. Főként bibliai témájú könyveket írt.
