Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
érettségiztem, mindenki Pozsonyba és Prágába, Brünnbe ment. Ehhez talán az is 21 hozzájárult, hogy Szent-lvány József akkor próbált aktív politikai tevékenységet kifejteni Csehszlovákiában. Tudott, hogy a magyarság állampolgársági viszonyai rendezetlenek voltak. Sok ember területileg a trianoni Magyarországon kívül született, de mivel ősei esetleg a Dunántúlról származtak, ezek hontalanok lettek. Ezek állampolgársága érdekében a szociáldemokrata miniszterrel, Dérer Ivánnal14 együttműködve Szent-lvány József kidolgozott egy állampolgársági és községi illetőségű törvényt, a Lex Dérer-Szent-lványt. Ezáltal aztán nagyon sok ember csehszlovák állampolgárságot kapott. Azt hiszem, hogy e törvénynek a meghozatala az egész kisebbségi magyarságban fölébresztette a biztonságosabb életérzést. Elvként alakult ki: „ha már itt lakunk, akkor a fiaink is tanuljanak itteni egyetemeken”. Tehát ennek következtében tett magából pozsonyi egyetemista? Igen, én Pozsonyba kerültem, és a Komenský Egyetemre iratkoztam be. Hát, persze szlovák nyelvet tanultam a középiskolában, de mégis nagyon keveset beszéltem szlovákul, amikor egyetemre kerültem. Tudvalevőleg én körülbelül 15 éves koromig szlovák szót csak akkor hallottam, ha az ún. szlovák kisiparosok - a drótos meg a fazekas - lejöttek a faluba, és hirdették kisiparuk gyakorlását. Máskülönben nem találkoztunk a szlovák nyelvvel. A cseh nyelvvel meg pláne nem. A német nyelv volt az, amit a középiskolában kötelező nyelvként tanultunk. A német nyelvet ismerve sokan közülünk Prágába a német egyetemre mentek. Itt persze felmerülhet a kérdés, hogy miért volt a németeknek egyeteme? Masaryknak volt egy feltevése, s ezt nekünk kifejtette később, amikor ott voltunk nála, hogy amelyik nemzetiség egymillió főt számlál, annak jár egyetem. A németeknek három és fél millió lélekszáma volt. Csehszlovákia három és fél millió németje kapott egyetemet, jogi-bölcsészeti, orvosi és technikai fakultással. Ez egy komplett egyetem volt, mely Prágában székelt, de Brünnben volt német műszaki egyetem is. Úgyhogy nekik totális biztonságuk volt az önképzés terén a saját anyanyelvükön. Mi viszont ilyennel nem rendelkezhettünk. Mi kénytelenek voltunk beiratkozni a szlovák egyetemre, de ez egy olyan szlovák egyetem volt, ahol egy szlovák tanár sem volt. A tanárok, de még a személyzet is cseh volt. Egyetlen kivétel volt, dr. Augustin Ráth15, aki tudott és beszélt szlovákul és magyarul is. Joviális, kedves úriember volt, aki a magánjogot tanította, a magyar Térfy-féle tankönyvből. És más régi magyar jogi könyvekből fordított szlovák kompendiumot. A cseh tanárok részben Prágából és Brünnből, részben Olaszországból jártak tanítani, roppant magas szinten előadó jogtudósok voltak. Különösen a közgazdasági ismeretek professzora, dr. Čehrak, aki azonos szinten ismertette mind a Smith, mind a Marx alapította gazdasági rendszereket. Miért éppen a jogászi pályát választotta? Apám jogász volt, és ő ragaszkodott ahhoz, hogy jogász legyek. Egy időben én azt tettem, hogy apám tudta nélkül paralel a filozófiai szakra is beiratkoztam. Tehát van egy bizonyos fokú filozófiai végzettségem is, ahol a klasszika-filológiával és 14 Ivan Dérer (1884-1973): Jogász, politikus, publicista. A két háború közötti szlovák politika egyik legbefolyásosabb tagja, a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt képviselője, aki hosszú időn át töltötte be az oktatási miniszteri tárcát. 15 Augustín Ráth (1873-1942): Szlovák jogász, a pozsonyi Komenský Egyetem rektora, valamint a Jogi Kar első dékánja a két világháború között. BOROSS ZOLTÁN
