Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
BOROSS ZOLTÁN 22 azon kívül a középkori, majd az újkori filozófiával ismerkedtem meg. Engem a filozófiai problémák mindig érdekeltek. De sok hasznát is vettem a későbbi időkben, mert tudtam vitatkozni a marxista tudósokkal és társutasaikkal a materialista elméletekről, a különféle társadalomtudományi teóriákról. Hogy emlékszik egyetemi éveire? Kezdetben, mikor felmentünk az egyetemre, bizony süketen ültünk a padban. Hallottuk, hogy valaki beszél, nem is szlovákul, de csehül, és nem tudtuk megkülönböztetni a szlovák és a cseh nyelvet. A tanár úr a „lid” szót használta, ami akkor lett azonos a „l'ud”-dal. Lassanként aztán megbarátkoztunk a cseh nyelvvel. Egy szlovák barátom mondta akkor, hogy csehszlovák nyelv nincs, csak egyetlenegy generáció beszéli a csehszlovák nyelvet, ezek pedig a magyar diákok, akik szlovákul is tudtak, csehül is tudtak, és a két nyelvet időnként összekeverték. Ebből lett a csehszlovák nyelv éppúgy, mint régen a szlovákok a szlovák nyelvet a magyarral keverték és azt mondták, hogy „cső sza sztoji takíj marhatartás, kegy cslovek nyemá takarmány”. így beszéltünk mi kezdetben csehül, hogy egy cseh szó, egy szlovák szó, vagy a főnevek összekapcsolása, ami nekünk mindegy volt, de a tanár is megértette. Aztán később tudtam disztingválni a szlovák és a cseh között. Fontos volt, mert Ráth Guszti bácsival nem lehetett csehül beszélni. Ha cseh szót használtunk, hangosan ránk förmedt. A világnézeti vitákat azonban Guszti bácsi is elviselte. A cseh tanárok pláne. Sok magyar került akkor be az egyetemre? Hát már az 1925-ös és 30-as elején körülbelül 800-1000 magyar diák tanult az egyetemen. Mikor felkerültem Pozsonyba, akkor én a legelső ismeretségemet a Toldy Körben szereztem, mégpedig úgy, hogy oda feljártak a diákok melegedni.16 Ugyanis nem volt pénzünk, hogy a hónapos szobát fűtsük, fölmentem tehát Istók Bandival a Toldy Körbe. Egy kitérdelt diák ült az asztalnál, aki fölállt és bemutatkozott, hogy Balogh Edgár.17 Mellette ült egy hosszú, vékony, nyurga diák, ez volt Szalatnai Rezső.18 így kezdődött a mi barátságunk. Az én zsebemből kikandikált egy Ady-kötet, amit én magammal hoztam már Rimaszombatból, Győry Dezsőtől kaptam ajándékba. Ez nagy és merész dolog volt akkor, ha valaki magát Ady-barátnak vallotta. Azonos volt a vérszerződéssel. A diákság ebben az időben kétfelé szakadt, az Adyt követők és Ady-ellenzők csoportja. A mi kisded csoportunk megszálló Toldy Kör: Konzervatív keresztény szemléletű magyar kulturális egyesület. 1874-ben alakult Pozsonyban, fontos szerepet játszva szellemi és kulturális életének fejlődésében. Az új államalakulat létrejötte idején, 1925-ben Jankovics Marcell lett az elnöke. Főként kulturális témájú műsorokat szerveztek. 1939-től Aixinger László vezetésével oktatásügyi feladatokat is vállalt, képviselte a magyar könyvkiadást, bár nehéz körülmények között működött. 17 Balogh Edgár (1906-1996): író, szerkesztő, egyetemi oktató. Fontos szerepet játszott a (cseh)szlovákiai magyar értelmiség megszervezésében, a Sarló mozgalom elindítója. Személye nagyban hozzájárult az ifjúsági szerveződés radikalizálódásához. 1931-től nyíltan kommunista elveket vallott. 1934- ben az ő kiadásában megjelent Barna könyv az antifasiszta népfront egyik első megnyilvánulásának tekinthető. 1935-ben kiutasították Csehszlovákiából, ezt követően Romániában telepedett le. 18 Szalatnai Rezső (1904-1977): Tanár, kritikus és irodalomtörténész. Felsőfokú tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen végezte, filozófia-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. A baloldali Sarló mozgalom oszlopos tagja volt. Később küzdött a (cseh)szlovákiai magyarok jogfosztottsága ellen. Egyik vezetője volt a Magyar Végrehajtó Bizottság nevű illegális szervezetnek és a (csehjszlovákiai magyarok védelmében fellépő Segélybizottságnak. 1948-tól Magyarországon élt.
