Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Magyarként a harmincas évek Prágájában. Interjú Göndöcs Lászlóval
egy magyar falunak. Ez egyfajta elkötelezettséget jelentett, tehát feladatot, hivatás- 199 tudatot. Mi mindig hangsúlyoztuk és ápoltuk ezt a gondolatot. Nagyon komoly gárda alakult így ki. Ha összehasonlftom a Sarló igen értékes szellemi gárdájával, akkor ez a társaság egy felkészült és egyben gyakorlati pályát, gyakorlati munkát vállaló csapat volt. A további kongresszusok, amelyeket Losoncon és Léván tartottunk, már az egyes szakterületekre vonatkoztak. Egyre többet foglalkoztunk pl. a közművelődés feladataival, fgy került előtérbe a pedagógusok helyzete és képzése a losonci és a lévai kongresszuson. A visszacsatolás után, 1939-ben már csak egyetlen kongreszszust tartottunk - Kassán. A kassai kongresszusról - mint annak egyik szervezője és szereplője - szeretnék néhány dolgot elmondani. Ezt a kongresszust András Károly190 szervezte, aki akkor az Új Élet szerkesztője volt. Kassán egy kis szellemi bázisunk volt az Új Élet szerkesztősége, amely Pfeiffer Miklós191 kanonok úr otthonában volt. Ezt a kongresszust tehát már a visszacsatolás után rendeztük meg, s témája a magyar sorskérdések közül az egyik legfontosabb volt: a földkérdés, a földviszonyok Magyarországon. Ez jelentős mértékben foglalkoztatott bennünket. Tehát a földkérdés és a szociális kérdések kerültek terítékre; a kongresszuson jelen volt az akkor még Kassán élő Cársky püspök, akit azután a magyar kormány nagyon elítélendő módon kiutasított, és az akkor már létező szlovák államba kellett mennie. Mi jól együtt tudtunk működni a szlovák származású Čárskyval is.192 A kongresszusra azokat az embereket hívtuk meg, akik Magyarországon a földkérdéssel foglalkoztak, például Kerék Mihályt, de eljött Veres Péter, a költők közül Gulyás Pál és mások. A leglényegesebb az volt, hogy a kongresszus a teljes földreform mellett állt ki, követelve annak sürgős megvalósítását, s az agrárlakosság helyzetének javítását Magyarországon. Több elgondolást, követelést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a kongresszus. Hosszú, éjszakákba nyúló vita folyt, többek közt magával Veres Péterrel is. Emlékszem a vele való beszélgetésre, a legvégén azt mondta; „Maguk ezzel az egyházzal akarják megvalósítani ezeket a programokat?” Ezen az egyházon az akkori neobarokk, nagybirtokos egyházat értette. Ebben igaza volt. Éreztem a súlyát ennek a kijelentésnek. Felvetődött bennem a kérdés, hogy valóban lehetséges-e a magyar katolikus egyházzal megvalósítani a földreformot, nem fog-e ez zsákutcába vezetni? 190 András Károly (1917-2004): Politológus, szerkesztő, újságíró. Egy ideig a Prohászka Kör Új Élet című folyóiratát szerkesztette. 1945-ben emigrált. A SZER szerkesztője volt. 191 Pfeiffer Miklós (1887-1979): Pápai prelátus, premontrei kanonok, egyháztörténész. A svájci Fribourgban végezte egyetemi tanulmányait. Először Nyitra megyében, majd Kassán szolgált. Előadásai és írásai tették ismertté. A két világháború között Brünnben, Prágában és Pozsonyban tanuló magyar katolikus egyetemisták lelkipásztora volt. A prágai diákokkal közösen alapította meg a Prohászka Ottokár Kört. Ezt követően az Új Élet című újságukat is szerkesztette. 1939-ben Felvidéki Szellem címmel írt a térség értékeiről. 1944-ben fellépett a zsidók deportálása ellen. 1948-ban Friburgban telepedett le, később az 56-os emigránsok lelki gondozását látta el. 192 Jozef Cársky (1886-1962): Püspök, tanár. Fischer-Colbrie Ágost pártfogoltja, 1911-től kassai káplán. 1925-től a kassai egyházmegye püspöke. Az első bécsi döntés után volt egyházmegyéje Szlovákiában maradt részének az adminisztrátora volt. A szocializmus idején a békepapi mozgalom tagja volt. ÖNDÖCS LÁSZLÓ
