Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
Nemzeti Pártban kereste a védelmet.9 A parasztság másik része (a kisebbségi 19 magyarságnak ebben az időben 75%-a mezőgazdaságból élt) és a magyar munkásság egy része a Kommunista Párt felé fordult, ahonnét nemcsak gazdasági, de egyben nemzeti megváltást is remélt. Annál is inkább, mert a harmincas évek elején a Komintern meghirdette a nemzeti önrendelkezési jogot és a kommunista pártok nem ismerték el a versailles-i békediktátumot. Ez roppant vonzóerővel hatott nemcsak a magyar dolgozó tömegekre és a polgárságra, hanem a fiatalságra is. Ilyen hatás alá kerültek 1931 után a Sarló mozgalom egyes kimagasló intellektuális tagjai is.10 A gazdagabb paraszti réteg ellenállása a törvényesség kijátszásában és a biztosítási csalásokban merült ki (kigyulladtak a jól biztosított búzaasztagok, juhaklok, istállók, házak, stb.), a biztosító pedig fizetett. De a biztosító is védekezett, és Dél- Gömörben már újabb biztosítási szerződést nem kötöttek. A szegényebb parasztság ekkor kezdte el a csempészést Magyarországból Csehszlovákiába. A mi debreceni Sarló-gyűjteményünkben megtalálhatóak azok a dokumentumok, ahogy mi mindezt annak idején értékeltük, és mivel nem látszott akkor lehetőség arra, hogy önrendelkezés alapján alakuljon ki itt közép-európai kedvező szituáció, logikusnak tűnt, hogy kísérleteztünk azzal is, hogy a paraszti és gazdasági kérdések rendezését a kommunista párt a szocializmus útján próbálja megtalálni. Ez részünkről inkább egy érdeklődési folyamat volt, amelynek során tapasztalatokat próbáltunk szerezni. Mindennek a konzekvenciáit fokozatosan levontuk és elgondolásaink a vox humana és a szolidaritás vállalására szelídültek vissza. A sarlósokhoz tartozó Barkónak és Morvainak is vannak az elszegényedésről írt tragikus hangú irodalmi alkotásai.11 Mindez Gömörben is így éreztette hatását? Az elszegényedésnek ilyen döbbenetes példái azért nem voltak. Egy kicsit eltúlzott dolog ez. Megmondom őszintén, hogy voltak olyan kereseti forrásai annak a hegyes-dombos vidéknek, ami roppant nagymértékben hozzájárult az életkörülmények javulásához, és ezért volt elterjedt a csempészet. Magyarországból csempészték a szarvasmarhát, a lovakat, mert legalábbis 70%-kal olcsóbban lehetett beszerezni ezeket Magyarországon, viszont Csehszlovákiában a magyarok, akik átjöttek, nagyon olcsón tudták a Bat'a cipőt megvásárolni. Egy ilyen cserekereskedelem alakult ki. Itt megvették a mi magyarjaink a Bata cipőket, átvitték Tarjánba, ott a vásáron eladták, azon a pénzen vásároltak egy üszőt, lovat és áthozták. Mindez egy külön iparággá fejlődött. Olyan óriási mennyiségben hozták át ezeket a jószágokat a határon feketén, hogy ez már veszélyeztette Csehszlovákiában a belső piacon a forgalomba kerülő szarvasmarhák értékesítését. Ezért a határrendőrséget és a vámőrséget meg is erősítették. Rengeteg per volt a bíróságon. Én erről írtam egy 9 Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt néven alakult meg 1920-ban Komáromban. Elsősorban a falusi gazdatársadalom és reformátusság körében volt népszerű. Első elnökének Szent-lvány Józsefet, míg ügyvezető elnökének Mohácsi Jánost választották. 10 Sarló mozgalom (1928-1934): A két világháború között működő (cseh)szlovákiai magyar baloldali ifjúsági mozgalom. A (cseh)szlovákiai magyarság olyan fontos értelmiségi személyiségei tartoztak ide, mint pl. Balogh Edgár, Szalatnai Rezső, Peéry Rezső vagy Dobossy László. 11 Darkó István (1902-1972): író és publicista. Jelentős két világháború közötti (cseh)szlovákiai magyar író és a kulturális élet szervezője. A Kazinczy Könyvbarátok Társaságának megszervezője, a Magyar írás főszerkesztője és az SZMKE (Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület) körzeti titkára. Morvay Gyula (1905-1998): A (cseh)szlovákiai magyarság egyik fontos prózaírója és néprajzi gyűjtője. Tanítói oklevelet szerzett. A Sarló mozgalom fontos tagja. Később Nagykanizsán élt. BOROSS ZOLTÁN
