Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
A keresztutat vállalni kell. Interjú Sinkó Ferenccel
Hevenesi Gabriel műve A szentek élete c. kiadvány.155 Ez a Hevenesi Gabriel a Pázmány utáni nemzedék Pázmánya, a második jezsuita hullám kiemelkedő tagja. Latinul írt művében 54 magyar szentet sorol fel. Ezeket mind illusztrálja is. És utána, jegyzékben még kb. 250 szentet nevez meg. Ezek között a szentek között, akiket a szerző magyar szenteknek nevez, sok a még pannóniai vértanú, az első századokból, aztán, kérem, ott van közöttük a hunok első püspöke, aztán az avarok megtérítője, aztán a morva birodalom szentjei, aztán a dákok szentjei. A nyitottság a magyar katolicizmus részéről tehát már a barokkban megjelent és érvényesült. Hevenesi könyvének a mondanivalója tulajdonképpen az volt, hogy a magyarországi népek a szentjeikben testvérek. Érdekességképpen megemlítem, hogy ennek a könyvnek az illusztrációi, azaz Hevenesi szentjeinek a képei Magyarország egyik legszélsőbb helységében, az Árva megyei Oravkában, egy fatemplom falain is megtalálhatóak. A falfestők még a képaláírások hibáit is egy az egyben kimásolták Hevenesi könyvéből. Az én fölfedezésem volt egyébként, hogy annak a bizonyos oravkai templomnak a szentjei azonosak Hevenesi szentjeivel. Mindezt meg is írtam. Tehát ezért mondom, hogy a nemzeti és hazafias érzésben a mi mozgalmunk maximálisan befogadó volt, ezért nem vállaltam példának okáért közösséget a Sarlóval: én nem voltam hajlandó lemondani arról a kincsről, a hagyományoknak arról a megtartó erejéről, amely a pogánysággal gyanúsított Árpád-kori katolicizmusban rejlik. A sarlós Dobossy László meglátogatott engem a szülőfalumban, még gimnazista voltam. Akkor volt divatban a Sarló falujárása, s abban egy-két nap erejéig én is részt vettem. Ha akkor Dobossy Laci egy kicsit többet törődött volna velem, nem tudom, nem lettem volna-e én is lelkes sarlós. Mindenesetre azt az utat én is szívesen végigjártam volna, amelyet Dobossy végigjárt, tudjuk róla, hogy sokáig Párizsban is élt. Nagyon sokat vitatkoztam vele, de nagyon becsülöm, tisztelem. S rajta kívül is van még néhány egykori sarlós, akit tisztelek. De Dobossyról még annyit: az, hogy végső fokon nem felé orientálódtam, nemcsak a családi hagyományaimnak volt köszönhető, hanem az én külön, belső utamnak is, annak például, hogy én a középiskolában a magyar történelmet nemcsak hogy áttanulmányoztam, hanem, őszintén mondom, végigszenvedtem. Okozott-e a gimnáziumban valami problémát A Mi Lapunkban megjelent írása? A gimnáziumban nem. A tanáraim legfeljebb annyit mondtak: nana! De tulajdonképpen becsültek érte. A mi gimnáziumunk nagyon családias hangulatú iskola volt. Egyébként ahány kiugrott pap tanár volt a környéken, az mind ott tanított, ott kapaszkodott meg. Afféle száműzöttek helye voltunk. Azokat küldték hozzánk, akiket valahonnan büntetésből, valamelyik más, előkelőbb gimnáziumból hosszabbrövidebb időre száműztek. Ott volt például Flórián Kata, akit a kassai gimnáziumból helyezték oda.156 Pozsonyból került hozzánk egy időre Hornyák Odiló, akinek a neve szintén fontos név a csehszlovákiai magyar diákmozgalmakban, ő a pozsonyi Kis-155 Hevenesi Gabriel: Régi magyar szentség avagy Ötvenöt magyar szent és boldog valamint tiszteletreméltó ... rövid emlékezete... Budapest, Új Ember, 1988. 156 Kalavszky Miklósné, Flórián Kata (1903-?): Pedagógus, színháztörténész. Francia-német szakos tanárként végzett Prágában, majd a kassai gimnáziumban tanított 1927-1933 között. Több folyóiratban publikált, mint a Prágai Magyar Hírlap, Kassai Újság, Új Világ. 165 SINKÓ FERENC
