Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
Barátságunk Győry Dezsővel életre szóló kapcsolatként élt még akkor is, mikor ő 15 Beregszászon száműzetésben volt. Ez a kor abból a szempontból is érdekes, mert Losoncon 1922-ben megjelent a legelső magyar nyelvű csehszlovákiai ifjúsági lap, A Mi Lapunk, amelyet Scherer Lajos tanár úr szerkesztett, és ebbe én is írogattam, hol álnéven, hol saját nevem alatt.3 Ott jelent meg életemnek az első és utolsó verse álnéven publikálva. Többet nem írtam verset, legfeljebb otthon az íróasztalnak. Szükség volt álnévre? Álnévre szükség volt, mert a tanárok és a diákok, hogy úgy mondjam „fincolták” azt, aki A Mi Lapunkba verset írt. Azt mondták, hogy mit irkálok én olyan verseket, aminek „se füle, se farka”. Abban az időben ugyanis elég divatosak voltak az absztrakt versek, és nagy hatással volt ránk Győry és Mécs modern költészete. Érdekes most utólag elolvasni ezt a mondanivalójában pesszimista hangzású versemet. A magyar sorstragédiát próbáltam néhány sorban ecsetelni benne. Tehát Rimaszombatban érettségiztem 1925-ben, és még 1925 szeptemberében fölkerültem Pozsonyba, a Komenský Egyetem jogi fakultására. A szlovák nyelvet részben ismertem, a cseh nyelvvel tankönyveimből szótár segítségével ismerkedtem meg. Kimerítő munka volt. Mielőtt Pozsonyra rátérnénk, mondana néhány szót az akkori cserkészmozgalomról? Főleg arról, hogy indult el ez a mozgalom 1919 után a szlovákiai magyarok körében? Ez tulajdonképpen eléggé automatikusan indult meg. Az egyik első szárnybontogatója az a Hornyák Odiló4 tanár úr volt, aki Ipolyságon és még valamelyik csehszlovákiai magyar városban bontotta ki a cserkészmozgalom zászlaját. Ha valaki erről pontos adatokat akar megtudni, ha eljön a Sarló-gyűjtemény címen ismert irodalmi gyűjteménybe, ott körülbelül 130 dossziéban van elraktározva a felvidéki magyarságra vonatkozó anyag, amit eddig összegyűjtöttem. Megtalálhatja pl. Dr. Fogarassy László5 történésznek a csehszlovákiai magyar cserkészek történetéről írt tanulmányát, amelyben a szerző pontosan ismerteti, hogy hol, ki, mikor, milyen intézkedéseket tett a csehszlovákiai magyar cserkészet megalapítása, megszervezése érdekében. Milyen hatással volt Önre személyesen ez a mozgalom? Megmondom egész őszintén, ez a baden-powelli angol cserkészet a csomókötés, a praktikum, a regula, meg a szervezett katonás kirándulások nem kötötték le 3 Scherer Lajos (1874-1957): Tanár, lapszerkesztő, könyvíró. 1900-1944 között Losoncon tanított. A (cseh)szlovákiai magyar cserkészmozgalom egyik fő szervezője volt. A Mi Lapunk szerkesztőjeként elsőként nyújtott publikálási lehetőséget az ifjú sarlós nemzedéknek. 1945-ben Magyarországra telepítették. 4 Hornyák Odiló (1888-1953): Tornatanár, edző, cserkészvezető. A (cseh)szlovákiai elüldözött és kitelepített magyarokat felkaroló szervezetben tevékenykedett. Ő szervezete meg az első pozsonyi magyar cserkészcsapatot, szerepet vállalt az érsekújvári cserkészcsapat megszervezésében is. Több oktatási intézményben dolgozott. 5 Fogarassy László (1920-1994): Pozsonyi származású történész. Fő kutatási területe az I. világháború utáni Nyugat-Magyarország története volt. BOROSS ZOLTÁN
