Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Vendégségben Masaryknál. Interjú Boross Zoltánnal
BOROSS ZOLTÁN 16 az érdeklődésemet.6 Ez nekünk elég idegen volt. Militáns katonás szellemet láttam benne. Tagja voltam ugyan valamelyik őrsnek, de már abban az időben is inkább az volt a mi elgondolásunk - ez már Győry Dezsőtől ered -, hogy a falu felé forduljunk, és a falunak és a népnek a problematikájával foglalkozzunk. Népművészeti és néprajzi kérdésekkel való törődés volt az egyik fő célja annak a kis csapatnak is, amely elkezdett ilyen irányban mozgolódni. Ezek közé tartozott Istók Endre, valamint Mateidesz Gyula, a későbbi evangélikus lelkész. Mi kevesen voltunk, a falumozgalmunkkal szeparáltan mozogtunk a cserkészeten belül, de az a fontos, hogy a „hivatásos” cserkészek jó szívvel nézték kísérletünket. A későbbi regöscserkészet már 1925 után alakult ki, erre részletesebben kell majd kitérni. Fontos közbevetni itt azt, hogy közvetlen Trianon után nem alakultak még ki azonnal az elkülönülés formái. Általában 1925-ig a magyar fiatalság Budapest felé orientálódott. Ez a fiatalság átjárt a határon, magyarországi egyetemekre iratkozott be, ahová a határon át szökve mentek, szökve jöttek. Ez azt jelenti, hogy illuzórikusnak, ideiglenesnek gondolták a határokat? Azt az életet, ami tulajdonképpen akkor Csehszlovákiában volt, provizóriumnak hitte mindenki. A legelső megmozdulás, hogy levonjuk a konzekvenciát egy történelmi szituációból, 1925-ben következett be. Ebben személyileg nagy szerepe volt az én édesapámnak is. Ő járásbíró volt Feleden, egy színtiszta magyar járásban, amelybe 62 magyar község tartozott. Apám nem tanult meg soha szlovákul, ennek dacára alkalmazták, mert jogképzett emberekben hiány volt. Nagyon reális ember volt. Azt mondta, ha már itt élsz, akkor itt kell szerezned diplomát, hogy megtudjál élni. Ezzel a jelszóval vitt fel engem ő személyesen Pozsonyba, ahol albérlőként elhelyezett a magyar Pék bácsinál a Duna utcában. Ottan laktam Istók Bandival, osztálytársammal együtt kettesben. Tehát mi voltunk a legelsők, akik beiratkoztunk - a felvételi vizsgák még ismeretlenek voltak - a csehszlovákiai egyetemekre. A jogászok és a bölcsészek Pozsonyban, a műszakiak Brünnben, az orvosok és a bölcsészek egy másik része pedig Prágában tanult. Vajon a falusi parasztság és a polgári réteg hogy viszonyult a trianoni tragédia teremtette új helyzethez? A lakosság abban az időben ugyanúgy egy átmeneti korszaknak tartotta - még a parasztság is - azt, hogy Csehszlovákiához tartozunk. A politikai szerveződés már megkezdődött. Szent-lvány József a mi vidékünkön megszervezte a Magyar Kisgazda Pártot.7 A Magyar Kisgazda Párt volt az, amely nagy ünnepélyeket rendezett Rimaszombatban, Rozsnyón, Tornaiján és máshol. Ezekre mi is, mint diákok elmentünk. Minket is érdekeltek ezek a megmozdulások, ahol magyar ruhás lányok vonultak föl, táncokat mutattak be, dalárdák szerepeltek, programbeszédek hangzottak el. De a „másik oldalon” viszont igen sok magyar menekült is megjelent a környékünkön, akik részben a Tanácsköztársaságban, részben a 18-as őszirózsás 6 Az angol származású Robert Baden-Powell brit altábornagy nevéhez fűződik a cserkészet megalapítása, melyet az fiatal fiúk új nevelési formájaként fejlesztett ki. A Brownsea lsland-i nagysikerű táborozást követően 1907-től számítjuk a cserkészet megalakulását. 7 Szent-lvány József (1884-1941): Földbirtokos, politikus, író. A csehszlovákiai magyar politika és közélet kiemelkedő személyisége. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (a későbbi Magyar Nemzeti Párt) alapítója és első elnöke volt. Kezdetben, a mozgalom szélsőbal felé fordulása előtt, támogatta a Sarló fiataljait.
