Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Az első kisebbségszociológiai felmérések. Interjú Varga Imrével
hogy nem jó az, hogy én provokatív módon járok katolikus misére és templomba és katolikus szervezetekben is részt veszek és ugyanakkor a református tájat járom. Könnyű volt kivédeni, mert az illető korábban katolikus pap volt és úgy tért át reformátusra, úgyhogy nem volt nehéz kivédeni. Igazán mondhatom, hogy a reformátussággal nekem semmiféle kalandom nem volt. Azt tetszett mondani, hogy ebben a tevékenységben találkozott Révai Istvánnal. így van, Révai akkor már közismert sportember volt, úgy olvastam róla, mint a magyar sportot megszervező valaki. Nagyon meglepődtem mikor megismertem Révait, mert a világháborúban megsérült és bicegve járt, a bokája eltörött, hát mondom erre, én pedig aktív sportembernek gondoltam. De aztán mikor megismertem, persze minden szimpátiám rázúdult. Nagyon sok mindent csináltunk aztán együtt. Volt az SZMKE-nek egy hármas ún. szentháromság vezetősége, volt Schubert, ő volt az országos elnöke, szóval az ügyvezető elnök és volt egy nyugdíjas Érsekújváron, törvényszéki bíró, törvényszéki elnök. Az nem csinált semmit, az ott dísznek volt, de a mozgató elem a lévai volt. Amikor megírtam az SZMKE történetét, a kezembe került egy ilyen névsor, hogy a lévai körzetben hol mindenhol alakult az én időmben SZMKE-szervezet, hát magam is elcsodálkoztam, hogy ez bizony szaporán ment, nagyon gyorsan terjedt. Úgyhogy mikor jött már a politikai válság és a csehszlovák politikai szavazás, akkor már a lévai körzet öntudatban annyira megerősödött, hogy a 89 lévai körzet az mind a magyar pártra szavazott, ami akkor még nekünk is, a magyaroknak, a vezetőknek is meglepetés volt, mert erre nem számítottunk, sokkal több bevándorló, idegen, félig asszimilált emberről tudtunk a környéken és Léván is, mint amit ez a szám mutatott. Maga Léva például az teljesen magyar lett, ott nem tudom, hogy hová lettek akkor a szlovákok, de egyszerűen eltűntek. 1938-ban már teljesen urai voltunk a városnak, meg a környéknek is. Hihetetlen dolgokat csináltunk és próbáltunk csinálni, mert azon kívül, hogy minden faluban hetente pontosan tudtam, hogy melyik nap melyik faluban tartanak előadást, és akkor beültem egy autóba és öt-hat falut végigjártam, hát mindenhol ott volt a falu teljes népe az összejövetelen. Ezek az előadások kulturális vagy ismeretterjesztő jellegűek voltak? Ismeretterjesztő előadások voltak többnyire. Léván, lévai koromban ezeknek a községi összejöveteleknek a részére összeállítottunk egy külön tematikát. Minden hétre külön csoportosításban kész előadás-sorozatokat szerveztünk meg, amit megküldtünk a helyi vezetőnek egy munkafüzetben, az kiosztotta és a faluban, hol a kovács, hol az asztalos, hol a református pap, hol a tanító olvasott fel egy-egy részt, vagyis szinte mindenki bekapcsolódott. Ez olyan népművelés volt, ami azóta sincs Magyarországon, ilyen nincs. Jól fizetett hivatalos állás lett a népművelés, de akkor ott falun, írni-olvasni tudó emberek olvasgatták ezt fel. Máshol is szerették ezt a munkafüzetet, és használták is, hivatkozhatok talán Darvas Jóskára,142 amikor felszabadult Felvidék, akkor különös 142 Darvas József (1912-1974): író, költő. A népi írókhoz tartozott, de szocialista irányultságjellemezte, hatott rá az expresszionizmus is. Társadalmi, lélektani írások jellemzik. 1945 és 1956 között a Nemzeti Parasztpárt elnöke, később több miniszteri pozíciót töltött be. 1959-től az írószövetség elnöke volt. 139 VARGA IMRE
