Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Az első kisebbségszociológiai felmérések. Interjú Varga Imrével
VARGA IMRE 134 a nagyobb tömeget képviselő nagyobb szervezetekre, mert ott lehetett gyűjteni a sérelmeket. Az érdekes, hogy úgyszólván minden régebbi szervezet tovább működött, nem oszlattak föl semmifélét közülük, a katolikus legényegyletet, a dunaszerdahelyi tűzoltó-egyesületet, az a frontharcosok szövetsége volt, még fáklyájuk is olyan volt, mint a kard, úgy fogták és úgy vonultak ki vele. Megnyerték Pozsonyban az első dijat, mert az egy komoly katonai alakulat volt. Úgyhogy a pártok keresték az értelmiségeket, mert szükségük volt az értelmiségre, és így kezdődött a némi szervezkedés, hogy ezekben az egyesületekben egyre jobban részt vett az értelmiség is. A Prohászka Kör is egy ilyen egyesület volt? Az ifjúsági szervezetek pedig úgy kezdődtek, hogy egészen 34-ig, tehát elég hoszszú ideig az ifjúság körében is ugyanez a kallódás ment végbe. A 30-as évek elején kezdtek Prágába menni a magyar gimnáziumokban végzett hallgatók is, mert nem volt magyar egyetem, s Pozsonyba a szlovák egyetemre kevesen, nagyon kevesen mentek, s aki tudott németül, az került Brünnbe. így szaporodtak Prágában a hallgatók, és akkor, valamikor 33-ban talán, vagy a 30-as évek elején a magyar párt is észrevette, hogy ezek a magyar fiatalok itt kallódnak Prágában meg Pozsonyban is, és akkor volt egy Társadalmi Nagybizottság, amely a pártok közös nagybizottsága volt, amely a legfelső fóruma volt a magyar ügyeknek, minden magyar ügynek. Ez a Társadalmi Nagybizottság bérelt Prágában a Vencel téren egy klubhelységet, Pozsonyban is, Brünnben is, ahol összegyűjtötték esténként azért, hogy ne kallódjanak el ezek a magyar hallgatók és ott pl. más volt az Érsekújvárról jövő magyar hallgatóknak az álláspontja, már a szemlélete, a világnézete is más volt, mint a Komáromból jövőké. Más volt a kassaiaknak a szemlélete, világnézetileg más volt, mást helyeselt, mást kifogásolt. Politikai természetű vitákban. Egyik helyeselte azt, hogy mindennel szemben negációs álláspontot foglalt el a magyar képviselő-testület, volt olyan, aki azt mondta, hogy alkudni kéne, és kicsikarni tőlük a magyar iskolákat stb. Kezdődött egy ilyen vita. Na hát aztán született, illetve megjelent egy ilyen egyéniség, mint a Balogh Edgár Prágában, akivel 31-ben találkoztam, 31 őszén először, és a Balogh Edgár már rögtön kapcsolatot teremtett a cseh baloldallal is, nem a párttal, hanem csak baloldali emberekkel. Balogh Edgár akkor már robbanásig fűtve volt tevékenységgel és kezdte felismerni azt is, hogy 80-90%-a a magyarságnak paraszti származású, illetve foglalkozású volt és Balogh Edgár rögtön rájött, hogy ezekkel kéne foglalkozni, valamit csinálni. Főleg érsekújvári embereket gyűjtött maga köré, és kezdett agitálni, és ottan kezdték a baloldali dolgokat hirdetni. Ez kiváltotta az ellenállást is, mert voltak, akik azt mondták, hogy nekem nem tetszik ez a baloldali magatartás, először csak elváltak ettől, aztán csoportosultak ezek, és így keletkezett aztán a másik oldal, így keletkezett a Prohászka Kör. Akkor a Társadalmi Nagybizottság főzte meg a Pfeiffer kanonokot, hogy menjen el közénk és ott próbáljon valami agitációt közöttünk is, hogy ne álljunk a baloldal égisze alá, így szerveződött meg a Prohászka Kör. Összeszedte azokat, akik katolikus nevelést kaptak és hajlandók voltak nem sarlósok lenni. Nagyon érdekes, hogy a Sarlóról hihetetlen agitáció folyik most is, hihetetlen propaganda, túlzott, a valóságtól messze elrugaszkodott belemagyarázások, utólag most könnyű belemagyarázni, hiszen a fejlődés nekik, őfeléjük hordta a sodrást, és én emlékszem arra, hogy diákkoromban a sarlósok voltak tíz-egynéhányán, ha voltak, akik szimpatizáltak vele és a prohászkások, a prágai magyar Prohászka Körnek volt 70 tagja, tehát létszámilag lényegesen több volt
