Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)

Az első kisebbségszociológiai felmérések. Interjú Varga Imrével

Tevékenységben nagy különbség volt, most saját fészkünkről mondok rosszat, hogy pl. voltak a Prohászka Körben olyanok, akik egy egyházi jellegű szervezetet képzeltek el. Magyar misére jártunk, volt egy énekkar, van egy nagyon szép aranyo­zott medáliám, ott kaptam, de ez nem ment közelebb a magyarság problémáihoz. Talán én voltam az első, aki a Pusztul-e a szlovákiai magyarság tanulmánnyal pro­­hászkás létemre kezdtem a magyarság ügyével, problémákkal foglalkozni. Azért lett ez ilyen felkapott, mert ez valami új volt akkor. Látták azt, hogy a Balogh Edgárék már szervezkednek, mi viszont csak sajnálkoztunk a magyar problémákon. Különböző dolgok indították még, s lökésszerűen vitték aztán előbbre a mi közsze­replésünket. Egyszer kaptam egy üzenetet, hogy a Bubnič püspök hívat engem. Hát, én nem tudtam, akkor már Léván voltam körzeti titkár, nem tudtam elgondolni, hogy mit akar velem, mert tudtam, hogy ő egy nacionalista tót püspök, aki azon dolgozik, hogy hogyan lehet elszlovákosítani a szlovákiai magyar katolikusokat. Hát nem nagy igyekezettel, de mégiscsak elmentem a Bubniőhoz. Jelentkeztem és azzal jött nekem, hogy hogy tudom összeegyeztetni a protestáns vonalon vállalt dolgaimat a SZKIE-vel. Hát mondom, püspök úr, ez az én dolgom, és én nagyon jól össze tudom egyeztetni a két dolgot. Divat volt akkor, nem tudom, hogy ismerted-e, azt hiszem, hogy az evangélikusok vetették fel a kérdést, hogy mi vagy először: evangélikus, vagy tót. Aztán átragadt ez ránk is, mi vagy először: katolikus, vagy magyar. Hát ez filozó­­fiailag egy teljesen fejtetőre állított hülyeség, de ez még a prágai MAK-ban is elter­jedt, ott is, ha bement az ember, akkor kórusban, főleg a nacionalisták, mert ilyenek is voltak, vagy egy komcsi rögtön nekiszegezte az embernek a kérdést, hogy mi vagy először: katolikus, vagy magyar. Énnekem könnyű volt bizonyítani, mert volt már megjelent írásom. Mondom, olvasd el, aztán megtudod. így került aztán sor arra, hogy a Prohászka Kör nyári kongresszusán, ahol mindig volt az egész magyarság problémáival foglalkozó előadás, illetve témacsoport is, ennek a kérdésnek a meg­tárgyalására is sort kerítettünk. Pontosan fel tudnám sorolni, hogy a Prohászka Körből kik azok, akik azt képviselték, hogy ez egy értelmetlen kérdés, nem voltunk sokan. Mondjuk ilyen volt Vájlok Sándor, aki teljes szélességgel mellém állt. Nem tudom, hogy miért terjedt el az SZMKE-ről, hogy az református, talán azért, mert a Szombathy Viktor evangélikus volt, meg a Tichy is?139 Igaz, hogy mondjuk az SZMKE talán legjobban, s legagilisabban a Garam völgyén működött és a Garam völgye nagymértékben református, tehát ott nagyon sok református tagja volt a szervezetnek, aki kiállt, és aki dolgozott, szónokolt, ellenállt, szóval mindent csi­nált. Tehát engem a Bubniö-féle beszélgetés, ahol felrótták az SZMKE-tagságomat, kimondottan a magyarság öntudatos vállalása felé lökött, mert arra gondoltam, hogy főpap lévén nincs más dolga, mint azon spekulálni, hogy lehet a SZKIE-t elszlovákosítani? A SZKIE-nek volt magyar szekciója is? Volt egy magyar szekció, jól működött és nagyon terjedt, úgyhogy mint SZMKE- titkárban, néha bennem is okozott feszültséget, hogy melyik szervezetet kell erősí-139 Tichy Kálmán (1888-1968): Festőművész, népművészeti gyűjtő. 1945-ig Rozsnyón élt, ahol hosz­­szú éveken át a Bányászati Múzeum igazgatójaként tevékenykedett. Emellett a Prágai Magyar Hírlap tudósítója és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt. 1948-ban Magyarországra telepítették Csehszlovákiából. 135 VARGA IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents