Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Az első kisebbségszociológiai felmérések. Interjú Varga Imrével
VARGA IMRE 130 mány volt, s Pusztul-e a szlovenszkói magyarság címen a PMH-ban jelent meg folytatásokban, Darvas János kollégától stilizáltan. Állítólag nagy port vert föl, mert úgy látszik, hogy kevesen tudtak ezekről az adatokról, amiket a cseh statisztikai hivatal tartott számon az itteni magyarságra vonatkozóan. Annyira, hogy aztán később ez könyv alakban is megjelent a Magyarok Csehszlovákiában c. kötetben.135 De megjelent a Prohászka Körnek a folyóiratában is, a kongresszuson is előadtam, sőt meghívást kaptam Lévára is Schubert Tódortól,136 hogy egy ott folyó szabadegyetemi előadáson tartsak ilyen előadást. De még Pécsről is kaptam egy meghívást, lényegében harmadéves vagy negyedéves koromban Faluhelyi professzortól137 egy nagyon szép levélben. Azt írta, hogy ott folynak ilyen kisebbségi kutatások, ezért tartsak nekik erről egy előadást. Úgy megvoltam ijedve, hogy rögtön írtam egy levelet, hogy kérem szépen, én egy kis muki vagyok, Erdélyből csupa nagyságok, innen Magyarországról is csupa nagyságok szerepeltek a programban, én ezek közé nem vagyok való. Schubert Tódornak is szóltam, hogy ugyanezt az előadást kérik Pécsről is, de nem akarok elmenni. Épp ott volt a Révai István138 is, és rögtön egy konzíliumot tartottak felettem, s megszavazták, hogy de igenis, el kell mennem Pécsre, és ott kell tartanom egy előadást. Óriási sikerem lett Pécsen, mert rengeteg hallgató tömte meg a termet, mivel én voltam a legfiatalabb előadó, ugye én is egyetemi hallgató voltam, de ennek ellenére Czettler, meg más hasonló tudós emberek között mégis én voltam az egyetlen, aki nem papírból olvastam az előadásomat, hanem kívülről mondtam, s ezért engem ünnepelt az egész város. Este volt valami bankett, mindenki rám mondott pohárköszöntőket, hát irtó sikerem lett Pécsen. De ugyanolyan siker koronázta a lévai előadást is. Schubert Tódor úgy intézte a lévai előadásokat, hogy egy baloldali és egy jobboldali előadó is legyen, így este én a Sarló elnökével, a Horváth Ferivel tartottam előadást, de akkor én már a Prohászka Körnek az alelnöke voltam. Ezt követően az öreg Pfeiffer kanonok jött azzal, hogy miután statisztikai dolgokkal foglalkozom, nem tudnánk-e a magyar kormány részére egy olyan összeállítást készíteni, amiből kiderül, hogy az egyházmegyék milyen rosszul, szerencsétlenül, például többek között az esztergomi egyházmegye milyen szerencsétlenül van felosztva és hová mennyi magyar tartozik és hol mennyinek nincs gazdája. Na hát, akkor egy unokatestvéremmel, a Cséfalvai Istvánnal készítettünk egy térképet, egy nemzetiségi térképet, amit aztán átadtunk a magyar követnek, amiért még pénzt is kaptunk. Később tudomásunkra jutott, hogy ez a térkép nagyon nagy szerepet játszott a csehszlovák-magyar tárgyalások során az egyházi főhatóságok elosztásáról szóló részekben. Úgyhogy úgy éreztük, hogy valami hasznot is csináltunk. 135 Borsody István (szerk.): Magyarok Csehszlovákiában. Budapest, 1938. 136 Schubert Tódor (1886-1956): Publicista, kultúraszervező. A lévai magyar kulturális élet egyik fontos szervezője. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület vezetőségének tagja volt. 1938-ban ő is hozzájárult a nagy sikerű lévai János vitéz vetítéséhez. 137 Faluhelyi Ferenc (1886-1944): Magyarországi jogászprofesszor. Jogi folyóiratokban publikált. 1914-ben kinevezték a pécsi Püspöki Joglíceum tanárává, ahol haláláig tanított. 138 Révai István (1899-1989): Történész, újságíró, politikus. A csehszlovákiai magyar művelődés egyik szervezője. A Magyar Közművelésügyi Szövetség elnökhelyettese, a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség alapító elnöke. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület ügyvezető elnöke (1936-1938). A háború alatt az országgyűlés felsőházának a tagja, 1945 és 1948 között a Teleki Pál Intézet igazgatója volt. 1949-ben emigrált, az USA-ban majd Ausztriában telepedett le.
