Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval
belügyminisztérium közigazgatási főosztályának volt a vezetője. Bibó István azt 107 mondja nekem, hogy „Hát tudod, éppen itt vagyok a miniszter szobájában...”; a miniszter pedig Rajk László volt. Azt mondja: „Maradj a vonalban, rögtön szólok a miniszternek!” Maradtam a vonalban, pár perc múlva megszólal a miniszter, vagyis Rajk László, akit korábbról ismertem. Szívélyesen üdvözölt, mondta, hogy adjam át a készüléket az állomásfőnöknek, akit ő azon nyomban utasított, hogy engedjenek engem át a határon. Úgyhogy ezzel a szóbeli miniszteri engedéllyel léptem át a magyar határt, és utaztam Bécsbe, ahol ismét több hetet kellett várnom a Bécsből Párizsba utazó francia katonai vonatra. Említette Bibó Istvánt. Őt már korábbról is ismerte? Bibó Istvánt ekkor még inkább csak hírből ismertem. Tudtam róla, főleg Szabó Zoltán révén, mert Szabó Zoltán volt a szerkesztője a Valóság című folyóiratnak, amelyben megjelentek Bibó tanulmányai, a demokráciáról, a zsidókérdésről, s a többi. Korábban említette, hogy valami szerepet önnek is szántak ott a békedelegáció környékén. Ezt a szerepet sikerült végül vállalnia? Hát 1947-ben megkezdődtek az előzetes tárgyalások, puhatolózások a béketárgyalás előkészítésére, és ezen előzetes tárgyalások keretében megérkezett a budapesti sajtó küldöttsége, Boldizsár Iván112 vezetésével. Ő, Szabó Zoltán biztatására, azon nyomban megkeresett engem, s két dolgot kért. Az egyik az volt, hogy legyek a küldöttség segítségére, főleg tárgyi és nyelvi vonalon, tehát segítsem őket egyrészt a helyi, másrészt a nyelvi nehézségek áthidalásában. Továbbá tájékoztatott a küldöttség összetételéről. Tudniillik amikor ez a küldöttség elindult hazulról, akkor itthon még az úgynevezett koalíciós kormány működött. Tehát a küldöttség ennek szellemében tevődött össze. Mint ahogyan maga a béketárgyalási küldöttség is olyan személyekből tevődött össze, akik a koalícióhoz tartoztak, például a küldöttség vezetője Gyöngyösi János külügyminiszter volt, de a valódi, mondjuk úgy, hogy akinek politikai és diplomáciai képzettsége és koncepciója volt, az Sebestyén Pál nagykövet volt. Tehát ők irányították a békeküldöttséget, viszont a sajtóküldöttség a magyarországi vezető lapok munkatársaiból tevődött össze. Hozzátartozik az ügy pikantériájához, hogy Boldizsár Iván külön fölhívta a figyelmemet az akkori Szabad Nép munkatársának a személyére, akivel nagyon óvatosan kell kapcsolatot tartanom, ha úgy adódik, mert az nem a mi emberünk. Hát ez a bizonyos „nem a mi emberünk" jelenleg a magyar közélet egyik vezető személyisége, az SZDSZ, a Szabad Demokraták Szövetsége vonalán, és a Soros Alapítvány kuratóriumának az elnöke.113 De akkor még úgy volt, hogy vigyázni kell vele, mert ő nem a magyar, hanem a szovjet érdeket képviselte a béketárgyaláson. Hát ilyen voltakkor a hangulat, a légkör. A lényeg az, hogy az egész magyar béketárgyalási küldöttség összetétele és szereplése nem volt szerencsés. Nem volt szerencsés, különösen ennek a Gyöngyösi János nevű külügyminiszternek a szereplése. Úgyhogy akkor sem, meg 112 Boldizsár Iván (1912-1988): Magyarországi író, újságíró, politikus. A két világháború között főleg szociográfiai művei jelentek meg. Az Új Nemzedék és a Nemzeti Újság munkatársa, 1945-48 között a Nemzeti Parasztpárt képviselője volt. 113 Az interjúalany Vásárhelyi Miklósra utal. DOBOSSY LÁSZLÓ
