Molnár Imre (szerk.): "Gyűlölködés helyett összefogás"Adalékok a két világháború közti csehszlovákiai magyar értelmiségi és diákmozgalmak történetéhez - Elbeszélt történelem 5. (Somorja, 2016)
Gyűlölet helyett megértéssel. Interjú Dobossy Lászlóval
azóta sem értem, mi késztette a magyar vezetőket arra, hogy egy szerencsétlen békéscsabai, mondjuk, hogy jóindulatú, de nagyon szerény képességű embert bíztak meg ezzel a feladattal. Ugyanis neki Párizsban kellett franciául kifejteni a magyar álláspontot, és hát mi ketten, Sauvageot professzor meg én egész éjszaka gyakoroltuk vele azt a pár perces mondókát, hogy egyáltalán föl tudja olvasni. Úgyhogy nagyon szerencsétlen ügy volt ez. Viszont nagy örömömre ott kint újból találkoztam Esterházy Lujzával,114 akit még hazulról, Kassáról jól ismertem, és aki akkor azt a feladatot remélte betölteni, hogy a francia és angol sajtót a kapcsolatai révén tájékoztathatja a magyar ügyről, főleg az akkor nagyon tragikus felvidéki helyzetről. Én nem akarom egy pillanatig sem eltúlozni az ő jelentőségét, és hozzá kapcsolódóan a magamét sem, hiszen éppen az ő közvetítésével jelentek meg cikkeim a Guardian című angol lapban, a Le Monde francia lapban, a Témoignage Chrétien című francia hetilapban és másutt. Mondom, ezt én nem akarom eltúlozni, de azért talán-talán valami szerepe ennek is volt abban, hogy a nyugati nagyhatalmak elvetették azt a csehszlovák követelést, amelyet Clementis, hajdani ifjúkori ismerősünk terjesztett elő, hogy tudniillik 200 ezer magyart deportáljanak, vagyis utasítsanak ki ellenszolgáltatás nélkül Magyarországra. Ez volt ugyanis a javaslatuk. Ezt olyként módosították, hogy kölcsönösségi alapon történjék lakosságcsere. Tehát nem kiutasítás, hanem lakosságcsere.115 Ebben valószínűleg valami kis szerepe lehetett annak a munkának, amelyet akkor ott Esterházy Lujzával az angol és a francia sajtóban végeztünk, meg bizonyára, amit Esterházy Lujza személyes kapcsolataival végzett. Ebben az időben Károlyi Mihály is Franciaországban tartózkodott. Vele vagy az ő körével nem volt-e valamilyen nexus? Akkor, amikor én visszamentem, most már hivatalos minőségben, már Károlyi Mihály volt a követ. Én természetesen illetéktelen vagyok annak megállapítására, vagy annak akárcsak föltételezésére, hogy korábban milyen volt Károlyi személyi és szellemi képessége, de ekkor, életének végső szakaszában, amelyről most beszélek, elmondhatom, hogy sajnos már vagy szenilis volt, vagy valamiféle személyiségi zavarral küzdött. Ugyanis föltételezésem szerint lehet, hogy ő nehezményezte azt, hogy 1946 tavaszán, Magyarországra hazatérve nem választották meg a köztársaság elnökévé. Visszatérve még Károlyi Mihályra, ez az ügy azért is végzetes dolog, mert épp a békekonferencia idején Magyarországnak rendkívül erős külképviselettel kellett volna rendelkeznie Párizsban, és e helyett egészen mást látunk. Ez bizony szerencsétlen ügy volt. Mindenesetre Károlyi Mihály tiszteletre méltó tette volt, hogy amikor Magyarországon a Rajk-per kritikus állapotba került, akkor ő lemondott és visszavonult Dél-Franciaországba, ahol azután meg is halt. Ezzel kap-114 Esterházy Lujza (1899-1966): A két háború közötti szlovákiai magyar katolikus nőmozgalom egyik kiemelkedő személyisége. Aktívan részt vett több katolikus mozgalomban, így a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület (SZKIE) munkájában, valamint a magyar nők keresztényszocialista egyesületének elnöke volt. 1946-ba Franciaországba költözött, ahol segítette a magyar békeküldöttség munkáját, s aktív tevékenységet fejtett ki, öccse, Esterházy János megmentése érdekében. 115 A lakosságcsere ötlete már jóval korábban megszületett, sőt a két ország közötti lakosságcsereegyezmény aláírására is korábban, 1946 februárjában került sor.
