Kőrös Zoltán (szerk.): Nyugati fogságban. Felvidékiek amerikai, brit és francia hadifogságban - Elbeszélt történelem 4. (Somorja, 2016)
Kőrös Zoltán: Előszó
26 lihéjat, de én azt nem tudtam megenni, azt mondták a többiek, hogy úri gyomrom van. Az voit a rossz, amikor francia ruhába öltözött arab őr jött mellettünk - ha valaki kihullott a sorból, előkapta a pisztolyát, fejen lőtte és belerúgta az árokba. De a franciák azok megvárták a menet végét, a vöröskeresztes kocsikat. (Vajda István - Felsőszeli) Tárcái Béla jegyzéke szerint a magyar foglyok összesen 342 hadifogolytáborban fordultak meg Németország, Ausztria, Franciaország Belgium és Hollandia területén. Ám maga a szerző is rámutat arra, hogy a jegyzék nem teljes.29 A Rajna menti réteken felállított lágerek (Rheinwiesenlager) voltak a leghírhedtebb nyugati hadifogolytáborok. Ez a táborrendszer a háború utolsó heteinek nagyméretű fogolyáradata miatt jött létre, és ezekben jelentkeztek a legláthatóabban azok a problémák, amelyeket a fogolylavina okozott. A normandiai partraszállás után az amerikaiak a foglyaikat nem messze a tengermelléki ellátókikötőiktől helyezték el táborokban, de 1945 márciusában, amikor hirtelen emelkedésnek indult a hadifoglyok száma, ezek a táborok már nem bírták befogadni az érkező embertömeget, mely számára így mintegy 20 ideiglenesnek szánt tábort alapítottak a Rajna mentén.30 Az amerikai szervezésben felállított, úgynevezett csillagtáborok a következők voltak: Büderich, Rheinberg, Remagen, Sinzig, Bretzenheim, Bad Kreuznach, Bibesheim, Regensburg, Mainz, Bingen, Würtzburg, Heilbronn- Böckingen, Gotha és több kisebb tábor is, például Worms, Büdesheim, Bayreuth és Kulmbach.31 Ezek a táborok nem voltak „táborok” a szó hagyományos értelmében, mert csak néhány - ha egyáltalán valamilyen - sátorral, illetve kunyhóval rendelkeztek. Inkább szabad ég alatti területekről volt szó, amelyet szögesdróttal kerítettek be, úgyhogy a foglyok óriási tömegei ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. A legnagyobb táborok közé tartozott a sinzigi (118 ezer fogoly) és a remageni (134 ezer fogoly).32 Éppen Remagenben, a háború utolsó hetében keletkezett a második világháború egyik ikonikus fényképe, amelyen egy amerikai katona gépfegyverrel a kezében a túlnyomóan németekből álló foglyok óriási tömegére néz. Bár egy ideiglenes tábor fényképéről van szó, a Rajna menti lágerek még hoszszú ideig hasonló látványt nyújtottak, ahogyan azt Kosztolányi Gáspár, Prohászka Marcell, Ásványi László és Zsidó Lajos esete is mutatja, akik a fogságuk egy részét éppen ezekben töltötték. Valami hatvan embert raktak egy vagonba, egymás ölében ültünk, és kéthárom nap után kidobtak bennünket a holland határnál - Rheinberg am Rhein. Mindjárt az állomás mellett kezdődtek a karók a tüskésdróttal. Ott volt az életemnek a legnehezebb időszaka, ott voltam valami három hétig a szántóföldeken. Ott rengeteg hadifogoly volt, ketrecekbe osztva, minden ilyen ketrecben volt háromezer ember. Voltak ott marharépavermek, azokban ilyen fehér tarlórépa, persze azt meg lehetett enni, de ha sokat megevett az ember nyersen... Hasmenést kaptam, és nem volt vécé, csak mind ilyen keskeny árkok, ott ültek a foglyok. Sokan annyira gyöngék voltak, hogy beleestek. Aztán egyszer beraktak bennünket egy szeméiyvo-29 Tárcái 1992,142-149. 30 Lowe 2014,137.; Knopp 2009, 223. 31 Tárcái 1992, 38. 32 Lowe 2014, 137.
