Kőrös Zoltán (szerk.): "Muszkaföldön". Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra - Elbeszélt történelem 3. (Somorja, 2015)

Kőrös Zoltán: Előszó

7 ELŐSZÓ Az utóbbi néhány évben megközelítőleg kétszáz olyan dél-szlovákiai visszaemléke­zővei folytattam beszélgetéseket, akik közvetlenül vagy közvetve részt vettek a második világháborúban. A fő témánk a háború volt, de arról a rendszerről is beszél­gettünk, amely 1938 novemberében kezdődött, amikor a magyar csapatok az első bécsi döntés alapján 12 ezer négyzetkilométert foglaltak vissza Csehszlovákia terü­letéből. A visszaemlékezőknek a haderőben való felhasználásuk szerint kétféle cso­portját különböztettem meg. Az idősebb korosztályt a sorkatonák alkotják (az 1923- as évjárat és az idősebbek), akik rendesen be voltak sorozva a magyar honvédség­be. A fiatalabb csoportot az 1924 és 1930 között született adatközlők alkotják, akik ahhoz ugyan nem voltak elég idősek, hogy az utolsó, 1944-es sorozásban a hon­védségbe sorozzák őket, de 1944-1945 telétől kezdve a magyar, illetve a német haderők keretében katonai vagy munkafeladatokra használták fel őket. Ennek a fia­talabb csoportnak legnagyobb részét a Németországba elhurcolt leventék alkotják. Vagyis idén a legfiatalabb adatközlőim is betöltik a 85-ik életévüket. A megszólítot­tak többféle szociális rétegből származnak, a munkásoktól kezdve egészen az egye­temi végzettségűekig. A történeteik, meglátásaik és érzéseik palettája sokszínű, ennek ellenére a sorsaikban sok hasonlóságot lehet találni. Visszaemlékezőim legnagyobb része hadifogságba került. A hadifoglyokat is két nagyobb csoportba oszthatjuk: a nyugatosokra, tehát azokra, akik amerikai, brit vagy francia fogságba kerültek. A becslések szerint 300-350 ezer fogoly került Magyarország területéről (az 1938 és 1941 között visszacsatolt területekkel együtt) nyugati fogságba.1 A jelen publikáció alapanyagát viszont a foglyok második csoport­ja adja, tehát azok a felvidékiek, akik hosszabb-rövidebb időre szovjet hadifogságba kerültek. Hogy pontosabbak legyünk, az itt megszólaltatott visszaemlékezők Dél- Szlovákia nyugati részéből származnak (a Vágsellyei, Galántai, Szenei, Dunaszerdahelyi, Komáromi és Érsekújvári járásból), de a jövőben tervben van továb­bi kutatás is. A következőkben csaknem kizárólag hadifoglyokról lesz szó, de ide soroltam Geskóné Simon Ilona történetét is, akit Nagybalogról a falubelijeivel málen­­kij robotra hurcoltak, és Kosa Rudolfét is, akit civilként hurcoltak el szülőfalujából, 1 Tárcái Béla: Magyarok nyugati hadifogolytáborokban. Budapest, 1992,13.

Next

/
Thumbnails
Contents