Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

Bárdos Gyula

BÁRDOS GYULA

56 érnek különböző hatások. Amikor volt az FMK, illetve volt a kettős magyar koalíció, az Új Szó egyértelműen az FMK mögé volt felsorakozva. És itt jön a Szabad Újság szerepe, amely megpróbálta felvállalni azt a feladatot, amiről beszéltem, másrészt kompenzálni Új Szó egyoldalú támogatását, amelyet az FMK-val kapcsolatban kinyilvánított és nem is rejtett véka alá.- A Szabad Földművesben ezek a munkatársak és hát ti is milyen vonalat próbáltatok kialakítani?- Természetesen ott sem sikerült mindent úgy megvalósítani, ahogyan azt az ember elképzelte. Egyrészt volt a Jó Gazda Kft., amely az egészet kiadta, aztán a Madách-Posonium, amely átvette. Tehát mindig függött a kiadótól és a részvényesektől. Mivel állami támogatást nem kapott - volt ugyan egy időszak, amikor kapott, de jelentéktelen összegről volt szó -, valahogyan elő kellett az anyagiakat teremteni. Ez a kiszolgáltatottság oda vezetett, hogy azokat az elképzeléseket, amelyeket az Új Szóban ezek az emberek meg akartak valósítani, és itt meg akartak csinálni, nem lehetett megcsinálni. Másrészt pedig a példányszámot nem sikerült megnövelni. A hiba ott volt, hogy nem volt igaz a hír, hogy a hetilap állandó előfizetőit automatikusan át lehet írni a napilap előfizetőire, mert a hírlapterjesztő vállalat ezt nem vállalta. ígéretet tett, de nem csinálta meg. És elkezdődött a kunyerálás, keresgélés, a pénzhajsza.- Pártoktól is kunyerált a Szabad Földműves?- Pártokat is megszólított, de pártoktól nem kapott pénzt. Megszólított mindenkit, természetesen. A kettős koalíciót is megszólította, de a két párt sem volt olyan helyzetben, hogy adjon. Én csak arról az időszakról beszélek, amikor ott voltam, a többit nem tudom, hogyan volt, és arról nem is akarok nyilatkozni. A Szabad Újságról addig tudok véleményt mondani, amíg ott voltam. A lap 1992 tavaszán leállt, majd következett egy olyan időszak, amikor nem jelent meg, és aztán lett belőle hetilap. Én akkor mentem el. Többek között felmerült az is, hogy én legyek a főszerkesztő és valamilyen programot csináljak. Elképzelésem volt is, de volt ennek anyagi vetülete, amelyet a kiadó nem tudott biztosítani. Aztán voltak különböző magyarországi kísérletek, amikor megpróbáltunk nem pártoktól, ezt hangsúlyozom, tehát nem pártoktól, hanem bizonyos részvénytársaságtól pénzt szerezni. Annak viszont az lett volna az ára, hogy egy külön számlára lehetett volna csak áthozni a pénzt. Tehát nem a kiadó, hanem kimondottan csak a Szabad Újság külön számlaszámára. Mivel ezt a számlaszámot a kiadó nem volt hajlandó külön biztosítani, így nem került sor olyan anyagi támogatásra, amelyre egyértelmű ígéretet kaptunk Budapesten. Tehát ez a támogatás nem jött, és külföldi injekcióval nem sikerült megoldani a Szabad Újság megjelenését.- Azért tudni lehet, hogy milyen személyekhez kötődik ennek a lehetőségnek a meghiúsulása. Kik voltak azok, akik ezt végül is megakadályozták? Kiadók?- Abban az időben a Madách-Posonium volt a lap kiadója, és Dobos László a Madách-Posonium Kft. igazgatója nem járult hozzá, jobban mondva nem tette lehetővé azt, hogy így legyen. Ő ragaszkodott a kiadásához, természetesen mindent