Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Vörös Péter
- Megegyeztünk, hogy oda Szilárd jár, és én elsősorban Magyarországra jártam, főleg a fideszesekkel volt jó kapcsolatom. Említettem ugye Németh Zsoltot, de mondhatnám Fodor Gábort, Rockenbauer Zolit.- Mit jelentett ez, miben tudtak ők segítni?- Nézd, nekik volt egy nagyon komoly politikai tapasztalatuk. A Fidesz 1988-ban alakult, alapítói elsősorban jogászok voltak, akiknek konkrét elképzelésük volt a rendszerváltoztatást illetően. Magyarországon az ellenzék folyamatos politikai tárgyalásokat folytatott az akkori hatalommal, míg nálunk egyik napról a másikra földindulásszerűén omlott össze a rendszer. Viszont az, hogy egy országnak milyen lesz a politikai berendezkedése, nem az utcán dől el, hanem politikai tárgyalások során. És ez az, amiben ők segíteni tudtak nekünk.- Mikor itt, az egyetemen elmúltak a forradalmi napok, gondolom te az FMK-val tovább folytattad az együttműködést.- Természetesen. A Diákszövetségben sokat vitáztunk, hogy egy Fidesz-szerű pártot, egy generációs pártot hozzunk-e létre. Számomra ez vívódás volt, mert egyrészt saját gyerekemnek tartottam a Magyar Diákszövetséget, a másik oldalon meg úgy gondoltam, hogy a Független Magyar Kezdeményezésben vannak azok az emberek, akik sokkal nagyobb tapasztalattal, tudással rendelkeznek, mint mi. És hogyha választásokról lesz szó, akkor természetesen a Független Magyar Kezdeményezés ellenében a Magyar Diákszövetség nem indulhat a választásokon. Olyannyira, hogy aztán én inkább a Független Magyar Kezdeményezés irányába mozdultam el, Somogyi Szilárd barátom pedig maradt a diákszövetségben, és annak a dolgait vitte tovább. Nekem úgy 90 tavaszára már nem volt annyira szoros a kapcsolatom a Magyar Diákszövetséggel. Én inkább a Független Magyar Kezdeményezésben láttam a jövőt, hogy ott történnek a fontos politikai döntések, amelyeknek kihatásuk van az egész szlovákiai magyar társadalomra meg az ország politikai életére.- Ha te olyan szándékkai, hogy az egyetemet részesíted előnyben, befejezted a munkát a Diákszövetségben, akkor hogy kerültél be az FMK-ba? Nem tudom, jól emlékszem-e, de talán már az első választási kampányban is sokat segítettél?- Nem, a 90-es választási kampányban még nem voltam aktív résztvevő. Az FMK akkor vált számomra izgalmassá, amikor azt éreztem, hogy egyedül van. Nagyon jól tudod, hogy milyen helyzet alakult ki 1992-ben, az FMK-sok egyedül maradtak. Számomra ekkor vált igazán kihívássá az FMK-hoz való tartozásom, amikor kikerült a parlamentből, a kormányból és folyamatos támadásoknak volt kitéve, és napi szinten kérdőjelezték meg a magyarságunkat. Az, hogy az MKDM és az Együttélés nem kötött velünk választási koalíciót a parlamenti választások előtt, elsősorban a Duray Miklós vezette Együttélésnek volt köszönhető. Meg voltam arról győződve, hogy az FMK-nak ugyanúgy van létjogosultsága a felvidéki magyar közéletben, mint ahogy a másik két pártnak is. Azt rótták fel nekünk, hogy együttműködünk a szlovák demokratikus erőkkel, hogy micsoda bűnös dolog a szlovák kormány tagjának lenni, és ilyet egy igaz magyar ember nem tesz. Már a választások másnapján tudtuk azt, hogy két év alatt olyan helyzetet kell teremtenünk, hogy a 94-es választá-409 VÖRÖS PÉTER
