Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Vörös Péter
tudja megtenni, mert magas rangú állami vezetőkkel találkozik a jövő héten. Amit én akkor elfogadtam, de nem tudtam megérteni, hiszen 23 éves voltam, ő pedig az egyháznak a püspöke. Én csak annyit mondtam neki fiatalos hévvel, hogy püspök úr, lehet, hogy azok a magas rangú politikusok már nem lesznek olyan magas rangú politikusok a jövő héten. Talán még én se gondoltam komolyan, csak a fiatalos hév mondatta velem.- A vidék kapcsán jut eszembe, hogy ha jól emlékszem, nektek voltak ilyen vidéki kőrútjaitok, amiknek ez volt az egyik célja, a fölvilágosítás. De próbáltátok a középiskolás diákok között is megszervezni a diákszövetséget. Erről tudnál mesélni?- Voltak utak, én személy szerint nem vettem részt falugyűléseken, nem voltam középiskolákban sem. Én főleg itt, Pozsonyban szerveztem a dolgokat. Mert hát akkor nagy volt a látogatottsága a klubnak és hetente többször is találkoztunk, többször összejöttünk, sőt, nagyon sok olyan magyar diák eljött a klubestekre, aki például addig még véletlenül se tette be a lábát a JAIK-ba.- Az egyetemen elkezdődött a diáksztrájk, a különféle mozgolódások. Említetted már a Sziiárdot, rajta kívül kik voltak még a magyarok közül, akik ott mozogtak ennek a központjában, illetve volt-e nektek valami követelésrendszeretek? Volt-e valami elképzelés, hogy mit akartok elérni?- Megalapítottuk a Magyar Diákszövetséget. Ebben Somogyi Szilárd, Berényi Jóska, Szép Attila vett részt és még sokan mások, akiknek most a neve nem jut eszembe, ezért elnézést kérek.- Ez mindjárt az első napokban megalakult?- Igen, az első napokban. Megalakult a Független Magyar Kezdeményezés és mi, diákok úgy gondoltuk, hogy nekünk is létre kell hozni a mi szervezetünket, és mindenképp benne kell lenni annak a szónak, hogy magyar, hogy lássák, hogy a magyarok is leteszik a voksukat amellett, hogy itt valóban változásra van szükség. Ezért döntöttünk a Magyar Diákszövetség megalakulásáról. A pontos követelésekre nem emlékszem, de tudom, hogy egyfolytában mindig nyilatkozatokat próbáltunk írni. Azt már megtanultuk Öllös Lacitól a 80-as években, hogy mi a hatalom hármas megosztása, és egyes írók, gondolkodók meg filozófusok mit gondolnak erről a kérdésről. Ennek szellemében próbáltuk a nyilatkozatainkat megfogalmazni. Az első, amit azonnal felvetettünk, az volt, hogy a katonai katedrát, amely az egyetemen belül működött, azonnal megszüntessük, mert semmi helye az egyetemen. A másik dolog, ami fontos volt, hogy a kommunista párt vezető szerepét vegyék ki az alkotmányból. S megfogalmaztuk azt is, hogy politikai szervezet ne működhessen az egyetemeken, az oktatási intézményekben és a munkahelyeken.- És volt valami speciális magyar követelés, olyan, ami a szlovák diákokétól eltért?- Erre konkrétan nem emlékszem. Nagyjából összhang volt közöttünk ezekben a kérdésekben. Azt akartuk, hogy egyszer és mindenkorra legyen vége a magyar iskolarendszer elleni támadásoknak, hogy a magyar iskolákat ugyanúgy egyenrangú 407 VÖRÖS PÉTER
