Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Szép Attila
végiggondolták, hogy mi van, ha nem lesz kommunista párt, és akkor hogyan fog 373 működni az állam, ők voltak azok. Nem is annyira az ittenieket hangsúlyoznám, mint inkább a magyarországi kapcsolatokat. Szerintem ezek sokkal fontosabbak voltak, ezek a Széchenyi-kollégiumbéli beszélgetések, meg az irodalom, amihez hozzáfértünk, meg a magyarországi változásoknak a figyelése kezdetben, mint az itteni disszensnek a tevékenysége. (...)- Ha megfogalmaznék egy olyan tételt, hogy a forradalom legelején azok kerültek a magyar diákok szerveződésének, mozgásának az élére, akiknek már volt valamiféle „előéletük", akkor ezzel egyet tudnál érteni?- Ezzel egyet lehet érteni, igen. Ez így van. Itt, Pozsonyban ez az MDSZ-en belül így volt. Ezek konkrét példák és konkrét személyek.- Az már kiderült, hogy te olyan mozgalmi akciókban, mint a vidéki iskolák látogatása, tagok beszervezése, hasonlók, nem igazán vettél részt. Részt vettél viszont a különböző dokumentumok kidolgozásában. Részed volt az első akcióprogram kidolgozásában is?- Várjál csak. Két anyag volt az elején. Az első az akcióprogram, hogy mit akarunk, a másik meg ilyen öndefiníció, hogy mi is az a diákszövetség. Igen, azt hiszem, hogy mind a kettőben, de most nem mondom meg, hogy konkrétan mivel. Hát ezek általában úgy születtek, hogy nagyon gyakran úgy írtuk, hogy ott fönn a kollégiumi szobán, akkor írtunk külön-külön, s aztán összeraktuk, hogy mi hogyan nézzen ki.- Volt valamilyen minta, ami szerint dolgoztatok?- Minták voltak, az FMK is ott volt, a VPN is ott volt egyrészt, másrészt meg volt ebben azért egyfajta eredetiség is, engedtessék meg nekünk ennyi, úgyhogy egyfajta eredetiség. Minták? Ez egy jó kérdés, mert olyan kifejezéseket használtunk, mint individualizmus, meg mit tudom én, ezeket feltehetően valaki kiolvasta valahonnan, definiálni próbálta és belevitte. (...)- És amikor ezeken az anyagokon dolgoztatok, vagy egyáltalán, amikor a diákszövetség alakult, próbáltatok egyeztetni a többi magyar diákkal, a prágaiakkal, brünniekkel? - Igen, igen. - A korabeli sajtóból az derül ki, hogy pl. a prágaiak nem értettek egyet a Magyar Diákszövetség megalakításával.- Igen, az első problémánk az volt, hogy megfogalmazódott egy ilyen kifogás, hogy miért kell azonnal specifikálni a Magyar Diákszövetséget. Minek a jelző, hogy magyar, mikor minden más főiskolás és egyéb szerveződés próbálta elkerülni azt, hogy specifikálja magát nemzetileg. Tehát nem mondták azt, hogy szlovák, hanem CLkLU NI00
