Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
László Béla
- Ez négy kart jelentett?- Igen, négy kar volt akkor, és a mi karunk koncepciója volt az első, amit jóváhagyattunk a szenátusban. Ezzel a játszmát még nem nyertük meg. Láthatók voltak azok a mozgások, amelyek a kar létrehozása ellen működtek. Az első pofont akkor kaptuk, amikor a többi kar létrehozását 93. március 1-jében jelölte meg a szenátus a főiskola megbízott rektora, Peter Liba professzor úr javaslatára, a mi karunk létrehozását pedig kitolta szeptemberre. Ez már előrevetítette, hogy itt egy szabotázs akcióról van szó, és ebben segédkezett a szenátus is, amely arra játszott, hogy valamilyen formában a mi karunkat lehetetlenné tegye ebben a folyamatban. Mert ha a magyar pedagógusok is be lesznek sorolva, mert mindenkit be kell valahova sorolni a jóváhagyott karokban, utána már nehezebb kialakítani a mi karunkat. Mi ezt nagyon jól láttuk, és beindítottunk egy nagyon kemény küzdelmet a karunk létrehozása érdekében. Ekkor hoztuk létre a kar előkészítő bizottságát az egyes nemzetiségek képviselőiből, a horvát, a roma, a magyar és a német képviselőkből. Abban az időben nemzetközi szinten is jeleztük a problémákat, hogy itt mi folyik, hogy itt egy legitimen megválasztott szenátus és jóváhagyott kar beindítását akarja elszabotálni az új egyetemi vezetés, amelyről parlamenti határozat is van. Hat sajtókonferenciát is tartottunk Pozsonyban, ezen 20-30 újságíró és külképviseleti diplomaták is megjelentek. Elmondtuk, hogy hol tart a karunk létrehozása. Nagyon intenzív küzdelmet folytattunk. Sőt 1993. június végén Szlovákiának az Európa Tanácsba való belépéséről kellett dönteni. A magyar pedagógusképzés, a kar is vitatémává váltak az Európai Tanácsban. Magyarországi képviselőink jóvoltából nemzetközi fórumokon is előtérbe került a nyitrai magyar pedagógusképzés problémája. Nemzetközi fórumokon Szlovákia számára kellemetlen volt ennek a kérdésnek a rendezetlensége. Hogy milyen alattomos és erkölcstelen játékot folytatott Liba professzor, a szenátus és az egyetemen kívüli politikai körök, az is mutatja, hogy Szlovákia fölvétele előtt június elején az a rektor, aki azt javasolta, hogy szeptemberrel nyíljon meg a nemzetiségi kultúra kara, összehívta a szenátust és megszavaztatta, hogy létre kell hozni június 1-ével a kart. A szenátus ezt meg is szavazta, mert június végén volt, hajói emlékszem, Szlovákia fölvétele az Európa Tanácsba. Mi azonnal követeltük, hogy ha létre van hozva a kar, azonnal kezdjen működni. Azonnal meg kell bízni valakit, aki szervezni fogja a kart, és el kell kezdeni működtetni. Persze jött a nyár, a rektor úr, akinek végül is a jogkörébe tartozott, hogy megalapítsa az akadémiai közösséget, nem lépett, szabotálta tovább a kar működtetését, amelyhez az egyetem vezetősége, a szenátus is asszisztált. Ezt látva szeptemberben nagyon intenzíven követeltem, hogy a magyar pedagógusképzés számára meghirdetett szakokra, a szenátus által jóváhagyott karra vegyék föl a diákokat. A kar jóvá volt hagyva, a magyar diákok jelentkeztek, és az egyetem vezetése nem adott lehetőséget, hogy ezek a diákok a Nemzeti Kisebbségi Kultúrák Karára iratkozhassanak be. Ez már komoly figyelmeztetés volt, hogy mi fog itt történni. Mi azonban tovább folytattuk a harcot nemzetközi fórumokon is. A kari szenátushoz, amely legitim módon megalakult, ahogy a többi kar szenátusa is, ahhoz nem mertek hozzányúlni az egyetemen belül sem. Tehát a szenátus tovább működött, és ez volt a nagy reményünk, hogy a szenátussal végül ki tudjuk harcolni a kar létrejöttét. 1993 áprilisában sikerült azonban létrehozni a nyitrai magyar felsőoktatással kapcsolatban az úgynevezett nyitrai fórumot. Ezen a fórumon vagy száz személy volt 287 LÁSZLÓ BÉLA
