Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
László Béla
LÁSZLÓ BÉLA 284 ter, de utódja, Pišút miniszter úr már szeptembertől kezdte folyósítani számunkra az új tanárok bérét. Megteremtődött az alap a fejlesztésre, mert 30 új magyar tanár felvételével és az igényelt szakok bővítésével és gyors megnyitásával gyakorlatilag nagyon hamar megteremtődtek a feltételek ahhoz, hogy Nyitrán a magyar pedagógusképzést arra a szintre emeljük, amilyen szinten a 60-as években volt.- Ez milyen szakokat jelentett és mennyi diákot?- Már 90-ben teljes egészében megnyitottuk a magyar pedagógusképzést és a főiskolán tanított szakok szinte mindegyikére meghirdettük a fölvételi vizsgákat. Ez azt jelentette, hogy minden alap- és középiskolai tantárgy valamilyen szakpárosításban megjelent. Akkor még nem volt szabad szakválasztás, mint most, hanem megpróbáltuk az iskolák igényeinek megfelelően párosítani az egyes tantárgyakat, hogy a szakpárosítás között minden tantárgy szerepeljen. így 1990-ben a magyar tanító- és tanárképzésbe jóval több mint 200 hallgatót vettünk fel. Minden tantárgy számára igyekeztünk fejlesztést elérni és tanárokat is fölvenni. A tanárfölvételt nagyon gyorsan szerettük volna megvalósítani, mert akkor már a nyelvtörvény kapcsán és más kisebbségi ügyek kapcsán is nagyon heves politikai viták zajlottak a szlovák parlamentben, a sajtóban. Nagyon feszült volt a helyzet. Én is láttam azt, hogy ezt a pénzt minél előbb ki kell meríteni és a pedagógusokat fölvenni, mert az a biztos, ha már az egyetemen vannak. A tanárok fölvételét gyorsított ütemben valósítottuk meg, egy-egy nap több szakbizottságban is folytak a meghallgatások. A helyzetet bonyolította, hogy a tanári állások többségére túljelentkezés volt, de több meghirdetett szaktanári állásra nem volt pályázó. Néhány nap alatt 22 tanár felvételéről született döntés. Az ebben az időben felvett pedagógusok között hadd említsem Öllös Lászlót, Búkor Józsefet, Hushegyi Gábort, Sándor Annát, Hegedűs Erzsébetet, a Kmeť házaspárt stb. Többen középiskolai tanárok vagy friss diplomások voltak, akik jelentkeztek a pályázatra.- Ezek teljes állások voltak?- Ezeket teljes állásként hirdettük meg. A középiskolai tanárok nagyon szívesen jöttek az egyetemre oktatónak, ha a családi és más körülményeik ezt megengedték. Voltak idősebb kollégák is, akik jelentkeztek.- Ide is költöztek, mert elég nagy a távolság?- Nyitrának volt egy sajátos, nem éppen kedvező helyzete, mégpedig hogy bent a városban nincsenek magyar iskolák gyakorlatilag a háború óta. A környező falvakban azonban a mai napig működnek magyar alapiskolák. Ez egy kicsit visszafogta a tanárokat, hogy beköltözzenek Nyitrára. De nagyon sokan be is költöztek, itt is laknak, nagyon sokan a mai napig a környező magyar településekről járnak be. Több tanárunk lakik Érsekújvárott, de még Komáromban, Párkányban is.- A keretszámokat, hogy hány pedagógusra van szükség a magyar iskolákon, minek az alapján határoztátok meg?Konzultáltatok az iskolákkal vagy készült valamilyen fölmérés?
