Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
László Béla
LÁSZLÓ BÉLA 280 márciusban teljesen lekerült az asztalról. A Cyril-Metód Egyetem koncepciója tovább élt. Be is terjesztették a későbbi akkreditációs bizottsághoz, de az akkreditációs bizottság nem fogadta el. A magyar kar és a magyar egyetem, mint egymással szemben álló alternatívák, ha jól emlékszem, csak a 90-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején jelent meg ebben a formában. Addig mi is, én is úgy gondolkoztunk, hogy a leendő egyetem alapját a nyitrai magyar pedagógusképzés fogja alkotni. 90-ben megalakult a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság is Znám István professzor úr vezetésével. Ebben a tudományos társaságban azonkívül, hogy különböző témákkal foglalkoztunk, egyik fő téma volt a szlovákiai magyar felsőoktatás. E tudományos társaság keretében a Csemadokban Pozsonyban szerveztünk egy nagy találkozót, szinte konferencia jellegű volt, ahol két bizottság alakult. Az egyik bizottság a leendő felsőoktatási intézmény koncepcióját volt hivatva kidolgozni, a másik bizottságnak pedig a gazdasági vonatkozásait, az infrastruktúrát és az anyagi körülményeket kellett volna fölmérnie. Az elsőnek én lettem a vezetője, a másiknak pedig az akkori komáromi polgármester, Pásztor István.- Mikor volt ez egyébként, nem emlékszel?- Ez, azt hiszem, 91-ben volt. És akkor kezdtünk el ezen gondolkozni. Persze ezt már megelőzték azok a folyamatok, amelyek oda vezettek, hogy olyan gyorsan eldönteni és létrehozni akár kart, akár felsőoktatási intézményt már nem lehetett Szlovákiában. Már akkor beindult az erős kemény szlovák nacionalista politikai harc is, amelyek fékezték ezeknek a gondolatoknak a kibontakoztatását.- Neveket nem tudsz mondani, akik a koncepció kidolgozásában részt vettek?- Ez nem olyan bizottság volt, amelynek pontosan meghatározott személyek a tagjai, de természetesen voltak húzóemberek. Az egyik húzóember Znám István professzor úr volt, kiemelném Cornides István magyarországi professzort is, aki Nyitrához nagyon szorosan kötődött, Kulacs Dezsőt. De részt vettek ebben a pozsonyi egyetemek magyar oktatói is, Hulkó Gábor, Bauer Győző és még sokan mások. A koncepció úgy készült, hogy néhányan dolgoztunk rajta, és aztán szélesebb nyilvános összejöveteleken megvitattuk. Hajói emlékszem, a Csemadok helyiségében volt két vagy három egyeztetés a koncepcióról, a már elkészített anyag megbeszélése. És így fokozatosan kezdett kikristályosodni az a koncepció, ahogy a leendő egyetemnek ki kellene néznie. A három, illetve négy szlovákiai magyar politikai mozgalom, párt képviselői rendszeresen megjelentek ezeken a vitákon, és mindenekelőtt az ő szembenállásuk akadályozta, késleltette a koncepció véglegesítését. Végül Kulacs Dezső pedagógus professzor urat kértük meg, hogy a kialakult viták és írásos dokumentumok alapján dolgozza ki, írja össze végre a leendő egyetemi koncepciót. El is készült egy olyan 80-90 oldalas munka, amelynek később egy rövidítettebb 15-20 oldalas változatát Kulacs tanár úrral Füri Béla készítette el, aki akkor a Szlovákiai Magyar Tudományos Társaság titkára volt. Mind a két változat megtalálható többek között nálam, Füri Bélánál is.- Térjünk még vissza a 89-es dolgokra! Abban az időszakban a diákok meliett a színészek is elég aktívak voltak. Ez hogy nézett ki Nyitrán? Mennyit tudsz erről? Mennyire vettél részt a járási mozgásokban, a zoboralji eseményekben?
