Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

László Béla

a szlovákiai akkreditáción sem ment át, a Jókai Mór Egyetem pedig be sem lett ter­jesztve jóváhagyásra. Abban az időben Ladislav Kováč volt az oktatásügyi minisz­ter. Ő is, valamint a később őt váltó Pišut professzor úr meg az akkreditációs bizott­ság első elnöke, Urban professzor úr is azon a véleményen volt, hogy a kisebb egye­temeket össze kell vonni és nagyobb egyetemi központokat kell létrehozni, ahol 15- 25 ezer diák tanulhat. Mert csak az ilyen egyetemi struktúra lehet szakmailag ver­senyképes a nyugati egyetemekkel. Ennek a koncepciónak voltak támogatói a tör­vényhozásban is. Ez rányomta a bélyegét az akkori akkreditációs folyamatokra. Mivel a politikai változások úgy hozták, hogy az ezt a koncepciót támogató szemé­lyek később kikerültek a politikából, a hatalomból, ezért tovább folyt a szlovákiai felsőoktatási struktúra ösztönös alakítása, amely oda vezetett, ahol most is van.- Beszéljünk arról, hogy honnan jött a Jókai Egyetem ötlete, mit tudsz te erről? Hogyan született az ötlet, és mik voltak azok az egyeztetések, amikről beszéltél?- Az ötlet nem tudom pontosan, kitől vagy kiktől származik, csak sejtem. Ha jól emlékszem, január 5-én volt a Csemadokban egy találkozó, amelyen én nem vol­tam jelen, nem voltam meghíva, és ott bizonyos stratégiai elképzelésekről szüle­tett döntés. Ha jól tudom, talán ott született döntés erről. Ott tett valaki javasla­tot, hogy most, míg a kooptálások nem zajlanak le a szövetségi és a törvényhozó szervekben, hátha a kooptálások előtt meg lehetne próbálni még a régi kommu­nista képviselőkkel megszavaztatni egy ilyen törvényt. Azt hiszem, hogy ez volt az alapja a gyors előkészítésnek, és januárban létrejött egy találkozó ennek érde­kében. Én akkor szereztem tudomást az elképzelésről, amikor megkaptam a meghívót a találkozóra. Varga Sándor, már akkor miniszterelnök-helyettes irodá­jában találkoztunk, emlékszem, heten voltunk ott. Mindnyájan kiálltunk amellett, hogy próbáljuk meg ezt az elképzelést véghezvinni a Jókai Egyetem létrehozása érdekében. Elkészült egy rövid koncepció, ami aztán február végén került bea­dásra a törvényhozásban.- Mi volt a koncepció lényege?- Nagyon egyszerű koncepció volt, ahogy én emlékszem rá. írásban nekem nincs meg, lényegében a szlovákiai magyar pedagógusképzésre épülő egyetemnek készült, esetlegesen a jövőben több kar kialakítását is előrevetítette. De a gazda­sági oldala is ki volt dolgozva, hogy mibe kerül, mennyi pénzt kell ráfordítani, hogy létre lehessen hozni a komáromi egyetemet. Ezenkívül beindultak a folyamatok Komáromban az infrastruktúra kialakítására. Ezeken a találkozókon én is részt vet­tem. Megnéztük a járási pártházat meg a többi intézmény épületeit is, amelyek megfelelőek voltak. Komáromban volt olyan infrastruktúra, ahol, mondjuk, azt a kis Jókai Egyetemet létre lehetett volna hozni.- Nagyon sok vita volt körülötte, ezekre te hogyan emlékezel vissza? Ebben a nyit­­rai magyar kar mennyire jelent meg?- Mindjárt az elején, de nem alternatívaként jelent meg, hanem úgy, hogy a Jókai Egyetem alapját a nyitrai magyar tagozat fogja alkotni. Sajnálatos, hogy a Jókai Egyetem elképzelése nagyon rövid életű volt, amint említettem, már februárban, 279 LÁSZLÓ BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents