Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)

László Béla

- A koncepció az volt, hogy a nyitrai felsőoktatási intézmény, amennyiben több karra bomlik, akkor egy kar a magyar tagozatot magában foglaló kar lesz, és ez teljesen el fogja látni a magyar pedagógusképzést. Önállóan fogja szervezni a magyar pedagógusképzést és a fejlesztést is. Ez a koncepció hamar kibontakozott olyan irányban is, hogy kidolgozásra került a konkrét tanszéki szerkezet tanárokkal együtt. Tudvalevő, hogy már januárban elkészült a komáromi Jókai Mór Egyetem koncepciója, és ez felgyorsította itt, Nyitrán is a folyamatokat. A dékánunk, Jozef Pastier annak volt a híve, hogy Nyitrán jó helyen van és Nyitrán meg lehet teremteni a kellő feltételeket a magyar pedagógusképzés számára, tehát nem volt híve annak, hogy Nyitráról a magyar pedagógusképzés elmenjen, azzal az ötlettel jött, hogy a mi főiskolánk Cyril-Metód Egyetemmé váljék magyar pedagógusképző karral. El is készült az egyetemen a Cytil-Metód Egyetem koncepciója, amelyet beterjesztettek a nemzetgyűlésnek Prágában. A 68-as események után az alap- és középiskolai ügyek az egyes tagállamok hatáskörébe kerültek, a felsőoktatási intézmények megmaradtak központi irányítás alatt. A felsőoktatás rendszerén csak a federációs szövetségi gyűlés jóváhagyásával lehetett változtatni. Tehát oda kellett beterjeszteni a Jókai Egyetem koncepcióját és a Cyril-Metód Egyetem koncepcióját is. Tudjuk, hogy a Jókai Egyetem koncepciója gyakorlatilag szavazásra sem került a szövetségi gyűlésben, de a Cyril-Metód Egyetem koncepciója is hasonló sorsra jutott. Ennek prózai oka van. A kar vezetése megkereste azokat a parlamenti képviselőket Nyitra környékéről, akiket meg lehetne kérni a beterjesztés feladatára. Találtunk is három ilyen képviselőt, akikkel megbeszéltük a koncepciót, mármint az iskola vezetésének tagjaként mondom ezt. De az időben zajlottak a különböző törvényhozási testületekben a képviselők kooptálása. Tehát a kommunista pártból odahelyezett képviselők az új politikai mozgalmak javaslatára lemondtak, és helyükbe új képviselőket kooptáltak. A nyitrai képviselők is kikerültek a parlamentből, és nem terjesztették be a szövetségi gyűlésben a Cyril-Metód Egyetemet. Nekünk viszont nem szóltak. Habár a mi dékánunk nagyon sokat adott arra, hogy Dubóeknak volt a barátja, és bizakodott, hogy Dubček a szövetségi gyűlés elnökeként segíteni fog a Cyril-Metód Egyetem létrehozásában. De nem került sor sem egyikre, sem másikra.

Talán itt elmondanám azt, hogy még a február végén tartott magyar tagozati nagygyűlésen a tanárok és a diákok nagyon támogattuk a komáromi Jókai Egyetem létrehozását. Még az is fölvetődött egész komolyan, hogy a Jókai Mór Egyetem létrehozásának a megtámogatása érdekében a diákok és tanárok szimbolikusan Nyitráról gyalog lemegyünk Komáromba, hogy demonstráljunk a Jókai Egyetem létrehozása mellett. Ilyen idők voltak akkoriban! Nem láttuk akkor, csak sejtettük esetleg, hogy sem a Jókai Egyetem, sem a Nyitrai egyetem koncepciónának nincs sok esélye. Mert úgy tudom, már februárban Kusý professzorék, akik az új felsőoktatási törvényen dolgoztak, elvben megegyeztek abban, hogy a felsőoktatást is lehelyezik az egyes szövetségi államok hatáskörébe. Ez a megegyezés, ha jól tudom, olyan szinten volt, hogy a szövetségi gyűlésben akkor már nem volt esély arra, hogy elfogadjanak egy olyan javaslatot, amely szlovákiai egyetem létrehozására irányul. Azok a viták, amelyek a magyar közösségben zajlottak, hogy a szövetségi parlamentben ki, melyik párt támogatja, melyik nem a Jókai Egyetemet, teljesen fölöslegesek voltak, mert már korábban el volt döntve, hogy a szövetségi gyűlés nem fogja tárgyalni a Jókai Egyetemet, azt majd az új törvények szerint a szlovák hatóságok fogják tárgyalni. A Cyril-Metód Egyetem javaslata 1990 őszén aztán