Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Himmler György
- Talán ezek után nem véletlen, hogy a helyi események egyik irányítója lettem. A történet azzal kezdődött, hogy megfosztottak az osztályfőnökségtől és az állásomból is el akartak távolítani.- Apropó, el akartak távolítani az állásodból. Érezted, hogyan csapódik le ez az iskolában a diákok között? Úgy ismerlek, hogy mindig jó kapcsolatod volt a diákokkal. Őszinte voltál velük, és ők is veled. Az osztályoddal biztosan jó kapcsolatod volt. Kaptál visszajelzéseket?- Természetesen, az osztályom, a diákjaim kiálltak mellettem, és ez erőt adott. Mindazonáltal igyekeztem lebeszélni őket arról, hogy értem nyilvánosan bármit is tegyenek, mert nem akartam bevonni őket ebbe a dologba, nem akartam, hogy bántódásuk legyen. Mindenesetre nem irigyeltem azt a kollégát, aki elvállalta utánam az osztályfőnökséget, amiért is egyszerűen elutasították őt. Ő tudja, hogy miért tette. ítélet nincs, én mindenesetre nem szeretnék megélni ilyen elutasítást a diákjaimtól.- Most térjünk vissza 89-hez.- Néhány nappal a prágai események után Párkányban is elkezdődtek a tüntetések. Az elején sok helyen lamentáltak, hogy bekapcsolódjunk, ne kapcsolódjunk be, végül teljesen spontán módon fölpörögtek az események, és egyszeriben azt tapasztaltuk, hogy az egész város ott áll a városháza előtt és követeli a városi vezetők lemondását.- Valaki csak szervezte ezeket!- Igazából ketten voltunk a szervezői, egykori tanítványom, Cselédka Attila, aki egyetemista volt akkor, és jómagam. Arról a vágsellyei összejövetelről érkeztem az események forgatagába, amely Tóth Lajos születésnapján volt. Ott már érződött, hogy most már valaminek tényleg történnie kell.- De nem tudtál arról, ami ugyanazon az éjszakán történt Tóth Karcsiék lakásán?- Tóth Karcsiék lakásán nem voltam jelen, csak a születésnapi összejövetelen. De a Független Magyar Kezdeményezés tevékenységébe értelemszerűen az elejétől fogva bekapcsolódtam, és Párkányban is az FMK-t képviseltem. Attilával tagjai voltunk annak a bizottságnak is, amely a hivatalos városi vezetőkkel tárgyalt és benyújtotta nekik a helyi követeléseket, kik mondjanak le, stb. Aztán jöttek ezek a kooptálások.- Ez furcsa szituáció lehetett. November 17-e előtt egy tanár voltál, kívül a hatalmon, ekkor pedig egy pillanat alatt olyan pozícióba kerültél, amelyben tulajdonképpen befolyásolhattad azt, hogy mi fog a városban történni. Kit váltanak le és kit nem. Hogyan élted meg ezt, hiszen személyes egzisztenciákról, pozíciókról is szó volt. Sok volt a konfliktus a városban?- Természetesen voltak ebből konfliktusok, de tudni kell, hogy mi offenzívában voltunk, a helyi hatalmasok pedig deffenzívában. Próbálták menteni a menthetőt, és 167 HIMMLER GYÖRGY
