Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Himmler György
HIMMLER GYÖRGY 168 próbáltak helyezkedni. Látták, hogy bajban vannak, és keresték a módját, hogyan kerüljék el a katasztrófát vagy legalábbis hogyan tompítsák azt. Azt a megoldást választották, gondolom másutt is, hogy a szerveződő helyi ellenzékbe bejuttattak néhány Štb-úgynôkôt, akik próbálták úgy irányítani a dolgokat, hogy legalábbis szülessen valamiféle olyan kompromisszum, mint amilyen kormányszinten Čalfa kormányfővé való kinevezését eredményezte. Ez többé-kevésbé sikerült is nekik.- Milyen pártok indultak még mindjárt a kezdetén? Ti az FMK-s vonalat elindítottátok, veletek egy időben már a VPN is megindult? Azt magyarok vagy szlovákok csinálták?- Azt nagyrészt szlovákok indították el. Voltak közöttük olyanok, akikről tudtuk, hogy ügynökök voltak azelőtt is, meg azután is, különben nem tölthettek volna be vezető pozíciókat a papírgyárban vagy másutt. Voltak aztán olyanok, akik őszintén gondolták, meg olyanok is, akik ki akartak kaparni maguknak valami gesztenyét, s végül olyanok, akik a normalizáció éveiben ki lettek csapva a pártból, és a sértettségüket próbálták ily módon gyógyítani, vagy elégtételt akartak maguknak szerezni. A legfőbb városi vezetők lemondtak, mert látták, hogy nincs más lehetőség, de azért maradt ott emberük a titkár személyében, és ideiglenesen ő irányította a város ügyeit. Amikor pedig jöttek az első választások, a VPN helyi csoportja talált olyan embert, aki sikerrel indulhatott a polgármesteri székért. Úgy érzem, hogy ott munkált legtöbbjükben a félelem, nehogy egy magyar ember kerüljön a polgármesteri székbe.- Mikor kezdődött Párkányban a hasadás a magyar táboron belül? Hogyan érzékelted ezt?- Az első demokratikus választásokon már megjelent ez a probléma. Ekkor a kereszténydemokraták, az Együttélés és az FMK is bekerült a helyi képviselő-testületbe, amelyben még az FMK alkotott többséget. A legtöbb gond a kereszténydemokratákkal volt. Volt olyan eset, hogy a kereszténydemokraták együtt szavaztak az SNS képviselőivel.- A bársonyos forradalom napjaiban és azt követően is mindenütt volt egy általános követelésrendszer, amit tüntetéseken követeltek. Volt-e Párkányban valamilyen speciális dolog, ami abból adódott, hogy itt van egy csonka híd, vagy ennek a városnak olyan hivatalos neve van, amilyen. Mik voltak itt a specifikumok ebben az időszakban?- Amikor Romániában beindultak az események, szerveztünk egy szolidaritási tüntetést a templom előtti téren, amelyre hatalmas tömeg gyűlt össze. Ugyanabban az időpontban Esztergomban is szerveztek egy szolidaritási tüntetést tőlünk teljesen függetlenül. Ezen a napon egyfajta csoda történt. Egy ponton az események úgy alakultak, hogy a két tömeg Párkányból és Esztergomból teljesen spontánul, összebeszélés nélkül elindult a csonka hídra. így a szolidaritási tüntetés a híd újjáépítéséért való tüntetéssé változott. A dolog másik érdekessége, hogy itt ezt az FMK és a Balassi Klub szervezte, Esztergomban pedig a Balassa Társaság, amellyel mi régóta kapcsolatot tartottunk fenn. Ott állt a két tömeg a két parton, közöttünk a nagy semmi, és követeltük a hidat. A híd újjáépítését. Tulajdonképpen ezzel kéz-
