Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gyurgyik László
még nem kőintézmény ugyan, de már a szellemi potenciál összpontosításának az eszköze.- Ez előtt még mondanék egy-két apróságot, ami hiányzik ebben a mozzanatban. Az alatt az időszak alatt, amíg a Reményben voltam, a politikából ugyan kivonultam, a politikában nem voltam benne, de részt vettem más, mondhatni, olyan társadalmi szeleteknek a létrehozásában, amelyeket fontosnak éreztem. Például ilyen volt a Csehszlovákiai Magyar Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, melynek két éven át vezetője voltam, vagy a KIK, a Keresztény Ifjúsági Közösség, melynek kialakításában az első szakaszban részt vettem. Visszatérve a Mercuriushoz, látni kell, hogy a tudományos élet előzménye már a rendszerváltás előtt ott volt a Madách tájékán, abban, ami ott történt, Tóth Karcsiék próbálkozásaiban a szlovákiai magyar tudományos intézmény létrehozatalára. A Mercurius 1992-ben alakul. És most lepereg előttem az eltelt időszak, van már magyar párt, vannak ilyen és ilyen egyesületek, de az égvilágon semmi nincs, ami a tudományos életet felölelné. A Mercurius létrejöttének előzménye, hogy 1991-ben valamikor karácsony előtt összejöttünk néhányan Popély Gyula igazgatói szobájában a pozsonyi magyar gimnáziumban. Többek között Vadkerty Katalin, Szarka László, Végh László és talán Gyurcsík Iván voltunk jelen. Itt merült fel a szlovákiai magyar társadalomtudományosság helyzete. S ennek a találkozásnak lett később kézzelfogható eredménye egy tanulmánykötet a szlovákiai magyar tudományosságról, mely meg is jelent a Kalligram Kiadóban. Tehát már ekkor foglalkoztatott bennünket a gondolat, hogy próbáljuk meg létrehozni a szlovákiai magyar tudományosság szervezeti kereteit. Na és utána tavasszal kezdtünk el többen összejárni és végigbeszélni egy kutatócsoport megalakításának a lehetőségeit, Vadkerty Kató néni, Gyurcsík Iván, Végh Laci, és ezt követően hoztuk létre tavasszal a Mercurius Csoportot. Ebben az időben már működött az Illyés Alapítvány is, így kutatási pénzekre is lehetett pályázni. Vadkerty Katalin ekkor már dolgozott A reszlovakizáció című munkájának a kéziratán, ez jelent meg a Mercurius Könyvek első köteteként. A Mercurius Csoport filozófiája nagyon egyszerű volt. Összefogta azokat a kutatókat, akik anyagi háttér nélkül, független egyéni harcosokként ténykedtek a terepen. A csoport felépítésének a meghatározója az volt, hogy minimális szervezeti struktúra mellett a megpályázott anyagi keret lehető legnagyobb részét a kutatási tevékenységre fordítsuk. És ennek jegyében működött hosszú ideig a csoport. Az Illyés Alapítvány meghatározó támogatása mellett Frideczky János segítsége volt kiemelkedő, aki az infrastrukturális hátteret is biztosította számunkra. 1993-tól sorban jelentek meg az egyes kötetek.- Hány könyvet is adtatok ki?- 14 kötet jelent meg. Különösebb szerénytelenség nélkül elmondhatom, hogy ezek a munkák alapmunkáknak számítanak a mai napig nemcsak a szlovákiai magyar társadalomtudományban. Köteteink 2006-ig jelentek meg folyamatosan. Ekkor megszűnt az Illyés Alapítvány, és ezzel eltűnt az a forrás, amelyből a kutatásainkat finanszírozhattuk. Folyamatosan, évről évre jelentek meg az egyes alapmunkák. Az alapideológiánkhoz hozzátartozott az is, hogy kőlevest főzünk, tehát hozott anyagból dolgozunk, abból főzünk, ami van, azoknak a kutatóknak próbálunk elfogadható ösztöndíjat biztosítani a tevékenységhez, akik tudnak és szeretnek dolgozni.
