Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gyurgyik László
GYURGYIK LA 160 - Hogyha nem lett volna 1989, akkor te most Pozsonyban a mezőgazdasági kutatóintézetben dolgoznál és a szövetkezetek statisztikáit csinálnád?- Nem tudom megmondani, egy biztos, hogy a 89 előtti világ egy teljesen más logikára épült fel, többek között tervgazdálkodásos alapon működött. Távozásom előtt az intézetben a távlati tervekben szerepelt, hogy a közeljövőben én is megkezdem a kandidátusi tanulmányaimat, ezt ma doktori iskolának nevezik. Ebben az esetben viszont közgazdaságtudományból kellett volna tudományos fokozatot szereznem.- A személyes prizmádon keresztül milyen jelentősége van számodra 1989-nek? Neked mit jelent 89?- Azt jelenti, hogy 89 előtt csak eleve beprogramozott, meghatározott, becsatornázott pályákon tudtam mozogni, jó esetben a felkínált menüből, alternatívák közül választhattam. Az ember ilyen körülmények között vagy megtalálta a helyét, vagy nem. 1989 után viszont megnyílt egy terep, igen sok kockázattal, rengeteg bizonytalansággal, de mégis lehetőséget adott arra, hogy magam is alakíthassam, formálhassam azokat a kereteket, amelyekben tevékenykedni akarok, aktív cselekvőként aktív részeseként ezeknek a folyamatoknak. 1989 előtt, amikor elmentem az agrártudományi kutatóintézetbe dolgozni, akkor az tűnt még a leginkább járható útnak az adott keretek között. A rendszerváltás után pedig lehetőség adódott arra, hogy időközben szociológiából doktoráltam és kutatásaimban azokkal a témákkal foglalkoztam, foglalkozok - így az asszimilációs folyamatokkal is - amelyek érdekelnek.- Amivel 89 előtt biztos, hogy nem foglalkozhattál volna. O- Akkor és azzal semmiképpen sem.- Köszönöm a beszélgetést. (A beszélgetés 2010-ben készült.)
