Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gyurgyik László
- Mikor alakult meg az MKDM?- Az alakuló kongresszusra valamikor március-áprilisban került sor.- Ott már kialakul az MKDM struktúrája. Az első elnöke, tiszteletbeli elnöke Janics Kálmán lett. Természetes folyamat volt, hogy Janics odakerüljön, részt vett ő egyáltalán a szervezésben?- Nem vett részt a gyakorlati szervezésben, ő fel lett kérve. Mert ugye volt egy alapmozzanat. Ha megnézzük, az Együttélésben volt egy egyértelmű személyiség, Duray, ugyanígy elfogadott egyértelmű személyiségek voltak az FMK-ban. Viszont a keresztény körökben nem volt senki olyan nagy autoritás, aki valamiféleképpen képviselni tudta volna az egészet. Ezért esett a választás Janics Kálmánra. Többen felkeresték őt, közöttük Püspöki Nagy Péter is. Ebben az időszakban Püspöki személye az alakuló mozgalmon belül meghatározó volt. Püspöki ugyan Budapesten élt, de a hétvégeken otthon volt, és így folyt be a helyi eseményekbe. Az alapgondolat az volt, hogy kell valaki, aki valamiféleképpen hiteles, elfogadott személyiség, olyan autoritás, aki korábbi tevékenységével biztosítja, hogy a pártnak legyen elfogadottsága. Kell egy olyan elismert személyiség, akit elfogad a szlovákiai magyarság. Ilyen személyiségként merült fel Püspöki is, aki később egy ideig sajátos módon vett részt a mozgalom formálásában. Mint az MKDM független főtanácsadója igen nagy befolyással bírt a kezdeti időszak fejleményeire. Kvázi függetlenként, de tanácsadóként vet részt a mozgalomban. Hogy rá miért esett a választás, ebből adódott: mint elismert történész korábban papi szemináriumba is járt. A kereszténydemokrata mozgalom alakulásánál, az első időszakban egyértelmű volt a vallásos kötődés. Tudjuk, hogy a nyugat-európai kereszténydemokrata pártokban a kereszténydemokrácia és a vallásos hitélet között nincs különösebb kapcsolat. Ezekben a pártokban inkább a keresztény elvek jelennek meg valamilyen formában. Nálunk volt egy átmeneti szakasz, amikor kereszténydemokratának lenni azt jelentette, hogy vallásos az illető. S még egy törésvonal van. Látni kell, hogy elsősorban katolikusok tartoztak ide, a reformátusok inkább az Együttélés felé hajlottak.- Hogy láttad te belülről azt a folyamatot, amelyik már kezdett kialakulni ekkor, februárban, márciusban azzal, hogy megjelent a színtéren az Együttélés, és szembefordult az FMK-s vonallal, és már az 1990-es első júniusi szabad választásokon két külön táborban indultak a magyar pártok. Ezt te hogyan élted meg?- Onnantól kezdve, hogy elmentem lapot csinálni, engem az igen nagy mértékben lekötött. Az én dolgom az volt, hogy elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkozzak. Egy olyan terjesztési módszert dolgoztam ki, melynek segítségével a lapot a hagyományos postai terjesztésnél sokkal olcsóbban tudtuk eljuttatni az olvasóhoz. De olyan kérdésekkel is foglalkoztam, melyek a lap profiljával voltak kapcsolatosak. Viszont volt egy véletlen, ami mégse hagyta, hogy a közélet politikai fejleményeiből kimaradjak. A Remény szerkesztősége egy folyosón, szomszédságban volt az Együttélés irodájával. Pozsonyban, az egykori Kristály bár fölött az egyik emeleten egymás mellett két iroda volt, az egyik részben volt a lap szerkesztősége, mellettünk pedig az Együttélés irodája. Az Együttélés irodájában szervezőtitkárként dolgozott Gyurcsík Iván. Elsősorban a vele tartott kapcsolat révén láttam át a politikai fejleményeket. 155 GYURGYÍK LÁSZLÓ
