Popély Árpád - Simon Attila (szerk.): A rendszerváltás és a csehszlovákiai magyarok. II. 1989-1992 - Elbeszélt történelem 2. (Somorja, 2010)
Gyurgyik László
GYURGYÍK LÁSZLÓ 154 - Úgy mondanám, hogy az első hónapokban benne voltam a pártszervezésben, pontosabban a pártszervezést az alapító kongresszusig folytattam. Egyet látni kell, hogy a legrosszabb helyzetből, ahogy említetted, a kereszténydemokrata mozgalom indult, hiszen itt volt legkisebb mértékben jelen és a legkevésbé megszervezve az értelmiség. Egyértelmű volt, hogy az Együttélés a Csemadokra épít, az FMK pedig főképp a fiatal egyetemistákra stb., a jogvédő bizottság bizonyos tagjaira. És a legnagyobb tömegeket bizonyos mértékig mégis a kereszténydemokrata mozgalom tudta megfogni, hiszen háttérként ott voltak a plébániakörök, a még valamennyire értelmiségiként gondolkozó ministránsok, papok stb.- Volt benned valamiféle kétely abból a szempontból, hogy melyik vonalhoz csatlakozz, hiszen a másik kettőhöz számos dolog kötött téged. Az FMK-ás vonalhoz valószínűleg az életkorod, az, hogy egy csomó emberrel működtél együtt korábban azok közül, akik azt a vonalat csinálták. Az Együttéléshez köthetett volna Duray személye, aki bizonyos mértékig ebbe a világba bevezetett téged, és hát szerintem fontos ember volt a te szocializációd szempontjából. Volt-e benned valami kétely, hogy hova kell állni? Vagy neked ezek az irányok akkor nem egymással szembenállóként jelentek meg, tehát nem okozott ez problémát?- Nem okozott gondot. Mondok egy példát: amikor beindult az FMK lapja, mindjárt az első hetekben két cikket is írtam bele. Az első időszakban rendszeresen bejártam a Nap szerkesztőségébe. Számomra ez nem jelentett törésvonalat, a törésvonalak később kezdtek jelentkezni. Én úgy láttam, hogy az a természetes, hogy a szlovákiai magyarság politikai életét alapvető mértékben három irányvonal tudja lefedni. Egyik oldalon itt van a liberálisan gondolkozó fiatalság, itt van egy jelentős keresztény értelmiség, és ezenkívül pedig mondhatni, hogy itt vannak Együttélés hívei, ahová az egykori párttagoktól kezdve a csemadokosokon, tanítókon, polgármestereken át sokan tartoztak.- Kik azok, akik szerinted a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezésében meghatározó szerepet játszottak?- A kereszténydemokrata mozgalom szervezésében kettősség volt. Volt egyrészt egy papi kezdeményezés, amely nem véletlen, hogy Szencen jött össze. Többek között itt volt az azóta már meghalt Harsányi Gyula, aki szenei prelátus volt, Koller Gyula, akkori boldogfai plébános, ma Pozsonypüspökin lakik, és az azóta elhunyt egyházfai plébános, Paxy László. Valahol innen indult a kezdeményezés egyik szála. A másik oldalon pedig ott voltak a valamilyen módon egyháziasan gondolkodó vallásosok, és az ő részükről is beindult egy kezdeményezés. És a kettő találkozott.- És közülük kit tudnál mondani?- Ott volt Szőcs Ferenc, Földessy László, ide kapcsolódott be a szervezőtevékenységével Rajczy László. A kezdeti időszakból Bugár Bélára nem emlékszem. Azt hiszem, hogy vele az alakuló kongresszuson találkoztam először. De ebben a szakaszban Csáky Pali sem volt benne az események közepében. Egyet kell látni, hogy az események sűrűje itt volt Pozsony környékén. Máshol is voltak helyi kezdeményezések, de azok az országos fejlemények szempontjából kevésbé voltak meghatározóak.
